Hétvégi várkalauz: Sirok
2007. október 5. 14:00
Napjainkban már jól járható műút vezet fel a Várhegyre, az alsóvár falait is konzerválták, de a középkori vár helyreállítására vállalkozókra még sok tennivaló vár.
A tatárjárást követően a környező vidéket uraló Aba nemzetség tagjai erős kőfallal vették körül a 296 méter magas hegy szakadékos peremét, hogy az így létrehozott erősséget lakóhelyül használhassák. A 14. század elején kénytelenek voltak a felvidéki vármegyékből erőszakkal saját magántartományt létrehozó Csák Máté oligarcha szolgálatába állni, ezért várukat az ország területi egységét visszaállító Károly Róbert csapatai 1320-ban ostrommal foglalták el: az erről szóló oklevél az első írásos feljegyzés a siroki várról.
Miután 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavíttatta a falakat, I. Lajos király zálogba adta neki a váruradalmat. A 15. században jutott a Guthi Ország főnemesi család kezére, akik közül Mátyás király uralkodása idején Mihály viselte a nádorispáni méltóságot. A következő évszázadban a török hódítás már e vidéket is fenyegette, így Országh Kristóf parancsára alsóvárral erődítették meg Sirokot. Ennek falait az akkori időszakban korszerűnek számító hadászati elveknek megfelelően itáliai hadmérnök tervei szerint készített - ágyúk hordozására is alkalmas - olaszbástyákkal tagolták.
| |
|
A vár rekonstrukciós rajza |
Ennek ellenére az erős kőfalak sem bizonyultak elegendőnek az ellenálláshoz. A helyőrség 1596-ban értesülvén a hadászatilag fontos Eger elestéről - a közeli Cserépvár és Szarvaskő katonaságához hasonlóan - elmenekült, így a török ellenállás nélkül jutott ezen erődítmények birtokába. A hódoltság idején a Sirokot megszállva tartó oszmánok legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók komoly gondot fordítottak a várra, külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg. Ennek nyomai ma is láthatóak.
A hosszú megszállásnak az Eger várát blokád alá vonó császári sereg vetett véget 1687-ben, amikor néhány napi ágyúzás után a reményét vesztett török helyőrség kapitulált. A bevonuló császáriak hadbiztosának lajstromában olvashatunk a felszabadított végvár mindennapjai során használatos tárgyakról. A felsorolásban az élelmiszerek - így néhány hordónyi méz - is szerepelnek.
A várhoz fűződő utolsó hadi cselekmény a Rákóczi szabadságharc idején az omladozó falak közé magukat befészkelő martalócok kifüstölése jelentette, amelyet 1710-ben Réthey Ferenc egri vicekapitány fegyveresei végeztek el. A következő évszázadokban falai pusztulásnak indultak, az időjárás omlasztotta tető nélküli épületeit. Az 1960-as években egri régészek ugyan feltárták a vulkáni tufába vájt járatokat, de a vár megmentésére csak az 1990-es esztendőkben történtek jelentősebb lépések.
Megközelítés
Sirok a Google Maps térképén
Látogasson Sirokra!
szerkesztőségét!
