A megszállás jelképe az iraki történelem pusztulása
2007. október 5. 12:00
Rablók fosztogatják, háborús csapatmozgások pusztítják a 2000 éves sumér városokat és az ókori Mezopotámia felbecsülhetetlen kincseit.
Történelem nélkül maradhat a térség
Már az 1991-es Öböl-háború idején is fosztogatók özönlötték el a dél-iraki sivatagban fekvő városokat, ma viszont szinte az összes dél-iraki régészeti lelőhely a rablók kezében van. A régészek által összegyűjtött adatokból kiderül, hogy még azok a Szaddám Husszein alatt kiképzett segédmunkások is arra használják tudásukat, hogy arany és kincs után kutatva összetörjék az értékes edényeket, tartókat és más leleteket.
1991 után ugyanis a régészek felfogadták a korábbi fosztogatókat, és állami fizetést ígértek nekik. A rendszer működött is mindaddig, amíg a régészek ott voltak, de ez lett a későbbi pusztítás fő oka is. Az emberek most már pontosan tudják, mit kell keresniük, és hogyan kell kiásni a leleteket.
Az ország megszállása után eltűnt kincsek keresésében is résztvevő Farcsak úgy véli, hogy Irak hamarosan történelem nélkül marad. "10 ezer régészeti lelőhely van az országban. Csak Nászirija környékén 840 sumér lelőhely található, és közülük mindegyiket kifosztották. A fosztogatók mindent elpusztítanak, mert egészen leásnak az alapokig. Újdonság, hogy a rablók egyre szervezettebbé válnak, és egyre több pénzzel rendelkeznek. A katonai hadműveletek pedig örökre elpusztítják a lelőhelyeket. Ur öt évig amerikai katonai bázis volt, a falak beszakadtak a katonai járművek súlya alatt. Olyan, mintha a régészeti lelőhelyet állandóan földrengés rázná."
Az amerikai tisztek folyamatosan azt hangoztatták, hogy a Babilonnál épített hatalmas katonai bázis csupán a lelőhelyek védelmére szolgál, de Zainab Bahrani iraki régészprofesszor kételkedik az állítás igazában. "Babilon pusztulása hatalmas és jóvátehetetlen, és ha az amerikai erők meg akarták volna védelmezni, akkor sokkal hatékonyabb lett volna őröket állítani a város köré, semmint földig rombolni, és a régió legnagyobb katonai bázisát felállítani rajta."
| A mai Irak ősi városai közül Ur a legjelentősebb az emberiség történelme szempontjából. Már az Ószövetség is említi, sokan úgy vélik, hogy Ábrahám is onnan származhatott. Az arab történészek és földrajztudósok műveiben Quamirnah, azaz a Hold Városa néven szerepel. Alapítása i.e. 4000-re tehető, lakói, a sumérek fektették le az öntözés, a mezőgazdaság és a fémmegmunkálás alapjait. 1500 évvel később Urban már írást használtak, pecsétfeliratokat és pecsétnyomókat készítettek. Az Urban épített királysírokban ékszereket, tőröket, aranyat, azurit hengerpecséteket és néha rabszolgákat találták. |
Az iraki szakértők azzal érvelnek, hogy a történelmi örökségek katonai bázisként történő használata ellentétes az 1954-es Hágai Egyezménnyel és Jegyzőkönyvvel (1. fejezet, 5. cikk), amely a megszállásokról rendelkezik. Az Egyesült Államok ugyan nem írta alá a megállapodást, de az Irakba katonákat küldő Olaszország, Lengyelország, Ausztrália és Hollandia igen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
