Hétvégi várkalauz: Diósgyőr
2007. szeptember 7. 14:00
Miskolc nyugati részén, a Bükk lábánál emelkednek a diósgyőri vár restaurált falai, ahol a történelem során három erődítmény váltotta egymást.
Az elsőt a magyar honfoglalás után emelték, hogy az a környék földjeit birtokló nemzetség szállását alkossa. Ezt a fából és földből, gyűrű alakúra formált várat a tatárjárás idején rombolták le, helyén később az Ákos nemzetség már kőből alapozta meg az újabb várat. A família a 13. század elején az új uralkodó, Károly Róbert ellen fordult, aki azonban 1319-ben ostrommal foglalta el a várat és elkobozta tőlük. Utóda, I. Nagy Lajos itáliai hadjáratai során figyelt fel az arrafelé divatozó szabályos alaprajzú, tornyos várpalotákra, amelyek alapján hazai földön felépítette a diósgyőri és a zólyomi várpalotákat.
A Szinva-patak melletti sziklás dombon emelkedő királyi székhelyet mély vizesárok övezte, amelyet fahíd ívelt át minden oldalról a kettős kaputornyokkal védelmezett bejáratokig. Az alsóvárban helyezték el a gazdasági helyiségeket, raktárakat, konyhát és őrség szállását, míg a díszes Király-lépcső vezetett fel a négy saroktornyos, emeletes lakópalotákkal övezett felsővárba. Az épületek külső homlokzatán pedig gyilokjárós védőfolyosó húzódott végig. Legfényesebb napja 1381. november 26-án virradt fel, amikor fényűzően berendezett falai között aláírták a Velencével folytatott győztes háborút lezáró békeszerződést.
|
A vár rekonstrukciós rajza |
Diósgyőr a királynék váraként került a köztudatba: Zsigmond király felesége Cillei Borbála, majd Albert felesége Erzsébet is birtokolta, őket a sorban Mátyás asszonya Aragóniai Beatrix követte. Aztán a középkori Magyar Királyság virágzását kettétörő oszmán hódítás árnyéka borult Diósgyőrre is.
A 16. században óriási erőkkel hódító törökök elleni védelmül igyekeztek a királyi rezidenciát is megerődíteni, ágyúk elhelyezésére alkalmas kazamatát és rondellát toldottak hozzá. Végvár lett, falai között királyi zsoldban álló katonaság állomásozott, bár komoly védelmi erőt nem képviselt, megerősítésére, sőt a zsoldfizetésre sem fordítottak elég gondot. Feladatának a Kassa felé vezető út védelmét szabták, a közeli Ónod és Szendrő végváraival egyetemben.
|
Telepy Károly festménye a diósgyőri várromról |
A hadászatilag igen fontos Eger eleste után a törökök 1596-ban és 1598-ban Diósgyőrt is feldúlták, de tartósan sohasem szállták meg. Pusztulása az 1670-es évek második felében következett be, amikor a kassai császári főkapitány csapatai visszafoglalták a kuruc felkelőktől, majd külső védműveit felrobbantották. A következő évszázadokban gazdátlanul omladozott, a környékbeli lakosság kőbányaként használta, így erősen megfogyatkoztak az egykori uralkodói rezidencia falai. Az omladozó, bozóttal benőtt várrom a romantikus festők kedvelt témájának számított.
1953-óta a magyar műemlékvédelem kiemelt feladatai közé számít a vár helyreállítása, de a hatalmas költségek miatt csak vontatottan, időszakonként végeznek benne munkálatokat. Napjainkban a tornyok boltozott helyiségeiben, a kazamatában és a rondellában történelmi panoptikumot, kőtárat és páncélkiállítást tekinthet meg az idelátogató. Nyaranként pedig a várjátékok és zenés rendezvények forgatagáért érdemes felkeresni a Bükk hegyei között megbújó középkori várat.
Megközelítés
Diósgyőr műholdképen
Látogasson el a várba!