Kalandozások Pannóniában: erődrendszer a Dunakanyarban
2007. augusztus 28. 13:00
Visegrád nevének említésekor kevesen tudják, hogy a település gazdag történelmi múltjában Pannónia határvidékének védelme is meghatározó volt.
A terület természeti adottságai és a határon túli barbár népek nagy száma miatt a limes őrtornyokkal, erődökkel, védművekkel leginkább tagolt szakaszához érkeztünk. Szerencsére közülük többet sikerült megmenteni és bemutathatóvá tenni. A szakszerű régészeti munka eredményeit a helyszíneken túl a Salamon toronyban lévő állandó kiállításon lehet megtekinteni.
A Visegrád környéki védelmi rendszert a korai császárkorban kezdték el kiépíteni a kvádok, markomannok, szarmaták egyre szaporodó támadásaival szemben. Az i.sz. 1. században még földből és fából emelt katonai táborok épületeit később kőből építették újjá, és a fa- majd kőtornyok láncolatába illeszkedtek. Ezekből a kis, 5x5 vagy 10x10 méteres alapterületű tornyokból figyelték a határt és a veszélyre füst- vagy fényjelekkel figyelmeztették a castellumok vagy táborok őrségét, mivel magukban nem tudtak jelentős ellenállást kifejteni.
| |
|
Az egykori erőd rekonstrukciós rajza |
Az erődök és őrtornyok építéskor kihasználták a terep adta lehetőségeket: így épült meg a Sibrik domb szabálytalan háromszög alaprajzú, 114x130 méteres római katonai tábora, amely a dunakanyari limes egyik legfontosabb erődítménye volt. Ha a Fellegvárból letekintünk a Duna felé, a római erőd falait láthatjuk. Az I. Constantinus császár uralkodás alatt épült erősség falait 3 legyező-alakú saroktorony és eredetileg 11 patkóalakú torony védte. A belső épületeket a főfalakhoz falazták. A környező limes-szakaszt és a Dunát ellenőrző tábort Pone Navata-nak nevezték, és 300 fős helyőrséggel rendelkezett. 380 után a rómaiak elvonultak, az erődöt a germán kvádok kisebb csoportjai szállták meg.
Szinte egyedülállónak tekinthető Pannóniában a visegrád-gizellamajori volt lovarda közelében épült erőd. A négyzet alaprajzú, 4 legyező alakú saroktornyos, 38x38 méteres római épületet a 330-as években húzták fel. Az udvart körülvevő épületszárnyak a 1,5 - 3 m-es magasságban megmaradt, a fő égtájakhoz tájolt, 165 cm széles főfalak védelmében épültek. A 100-200 főnyi katonaság a dunakanyari limes egyik legfontosabb pontján ellenőrizte a határt, a limes utat, emellett a folyókanyar két limes-szakasza között biztosította a vizuális kapcsolatot.
Visegrád a Galerius császár alatt négy részre osztott Pannónia Aquincum székhelyű, Valeria nevű részéhez tartozott. I. Constantinus alatt a Sibrik-dombi katonai tábor és a gizellamajori erőd megépülésével új stratégiai védelmet kapott a Dunakanyar. A túlparti, szobi kikötőerőddel és verőcei ellenerőddel, továbbá a pilismaróti castellummal kibővített rendszer a 4. század második felének első évtizedeiben még sikerrel állt ellen a megújuló barbár támadásoknak, de a század végére elvesztette határvédelmi szerepét.
A középkorhoz kötött programok és látnivalók mellett a remények szerint nemsokára a római tradíciók is megelevenedhetnek Magyarország páratlan természeti adottságú Duna menti dombjai között.
Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu
szerkesztőségét!
