Bödönhajót keresnek a búvárrégészek
2007. augusztus 14. 14:00
Nagy valószínűséggel a török hadsereg használhatta "pontonhídként" azokat az úgynevezett bödönhajókat, amelyek feltárása a jövő héten folytatódik a Dráva medrében, Drávatamásinál.
Tóth János Attila ismertetése szerint az egyetlen fatörzsből kifaragott bödönhajóknak különböző típusai voltak: a kisebbeket csónakként használták, ám voltak nagyobbak is, 10-13 méter hosszúak, amelyeket `pontonként`, úszó tagként alkalmaztak vízimalmoknál.
Magyarázatként elmondta, hogy a Dráván hajómalmok működtek, amelyeket a törökök megszereztek, és elemeikből `pontonhidat` építettek. A bödönhajókra gerendákat raktak, majd ezekre jöttek a pallók. Az ilyen hidakat szükség esetén arrébb tudták telepíteni - jegyezte meg a régész. Tájékoztatása szerint a drávai pontonhíd feltehetően 1603-ban, egy magyar portya során pusztult el, legalábbis erről tanúskodik egy korabeli dokumentum.
Petthő Gergely (1570-1629) vicebán és varasdi alispán krónikájában az 1603-as évnél szerepel egy bejegyzés, amely szerint az ifjú Zrinyi Miklós egy csapattal Drávatamásinál rajtaütött a törökökön, két kisebb erődítményt felégetett, s a törökök hídját, amely Tamásinál volt, szintén elpusztította - mutatott rá Tóth János Attila. Tájékoztatása szerint tavaly magyar-francia-horvát-osztrák összefogásban térképezték fel a folyó medrét, s összesen 27 hajó maradványaira bukkantak.
Mint megjegyezte, `nagy talány`, hogy milyen eredményre jutnak az idei kutatások során. Hozzátette: a kéthetesre tervezett kutatásokat augusztus 21-én kezdi meg a KÖH és a Magyar Régészeti Társulat 10-12 fős búvárrégész csapata. `Tavaly nem kutattuk fel az egész területet, mivel elfogyott az idő és a pénz. Nem tudjuk a pontos kiterjedését, nem tudjuk, hogy hány hajóról van szó. Lehet, hogy valamilyen jelentős dolognak csupán a szélét találtuk meg. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, folytatni kell a kutatást` - hangsúlyozta a régész.
Hozzátette: a hazai folyókban nagyon sok a víz alatti lelőhely, ezek között több hajótemető van. `Vannak olyan lelőhelyek, amelyekről írásos források tanúskodnak, s olyanok, amelyekre terepi megfigyelések utalnak. Ezek mind arra várnak, hogy megkutassák őket a régészek` - emelte ki a régész. További terveiről szólva Tóth János Attila kifejtette: szeretné Mária királyné kincses hajóit megtalálni.
`1526-ban, amikor a törökök Mohácsnál legyőzték a magyarokat, az udvar az özvegy királynéval az élén Bécsbe menekült. A hajókon Esztergomban rajtaütöttek és közülük több is elsüllyedt az ütközetben. Ezeket meg lehetne találni` - vélekedett a búvárrégész, hozzátéve, hogy a kutatást minél előbb el kell kezdeni. `Most tárgyalunk szponzorokkal, és ha meglesz rá a forrásunk, akár még az idén, vagy jövőre kora tavasszal szeretnénk legalább a 'megtalálásig' eljuttatni a dolgot, hogy meglegyen a hajó, a feltárást pedig a későbbiekben elvégezni` - mutatott rá Tóth János Attila.
(Múlt-kor/MTI)