Urbanizációról mesél a budapesti HÉV
2007. augusztus 7. 10:00
<
Az átszervezésektől a modernizációig
1900-ban épült ki a nagyiccei szárnyvonal, amely a rákosszentmihályi huroknál fordult vissza. 1913-ban ebből ágazott ki a Rákosokon, Újpesten és Angyalföldön át a Nyugati pályaudvarig vezető vonal. A ráckevei vonalat 1906-14 közt, az utolsó szakaszát csak 1976-ban villamosították. A hálózat ma 1000 V egyenárammal működik.A helyérdekű forgalom, a belvárost Csepellel és Ráckevével, Gödöllővel és Szentendrével összekötő vonalak 1968. január 1-jétől kerültek a BKV-hoz. A gödöllői HÉV belső végpontját 1970-ben tették a Keleti pályaudvartól az Örs vezér téri metró végállomáshoz. A hosszú gyalogos átszállási kapcsolat a szűk aluljárón át már építésekor elavult volt, mégis ezt a kevéssé utasbarát megoldást alkalmazták 1973-ban a Közvágóhídnál is, ahová visszahelyezték a ráckevei HÉV - korábban a Boráros térre került - végállomását.
A HÉV együtt fejlődött a várossal, az 1950-es évek iparosításai révén szerepe jelentősen nőtt, ekkor 93 millió utast szállított évente. Két évtized múlva a város környékén kialakuló lakótelepek lakosai mintegy 140 millióan vették igénybe. A 90-es évek utasszámcsökkenésének fő oka a gyors motorizáció volt, a városi vasutak ennek ellenére fontos szerepet töltenek be hazánkban is a belső és a környéki közlekedésben.
A tervek szerint a jövőben Budapest HÉV-vonalait valódi gyorsvasúttá építik ki és a metróhálózatba illesztik, így a szentendrei és ráckevei vonal föld alatti összekötését tervezik. Az elképzelésekkel kapcsolatban azonban jelenleg is folyik a vita a városvezetés és a civil érdekvédők között.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
