A roma holokausztra emlékezünk
2008. augusztus 1. 15:13
1944. augusztus másodikán számolták fel az auschwitzi cigánytábort, több mint háromezer romát megölve egyetlen éjszaka alatt. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik: a Pharrajimosra.
A nyilvántartástól az elkülönítésig
Az 1940-es évekre a magyarországi romák üldözetése már komoly hagyományra támaszkodhatott: 1916-ban (1945-ig érvényben maradó) rendeletet hoztak a `kóborló` cigányok megrendszabályozására, teljes körű, és rendszeres nyilvántartásba vételükre, testi megjelölésükre, a renitensek állami munkatáborba helyezésére; 1928-ban belügyminiszteri rendelet született az országos cigányrazziák megtartásáról, amit 1929-től évente legalább kétszer szerveztek meg - áll a Roma Sajtóközpont összeállításában. 1934-ben Endre László (a zsidók koncentrációs táborba szállítását később államtitkárként szervező hivatalnok) követelte a kóbor cigányok állami koncentrációs táborba zárását és a férfiak sterilizálását.
1943-tól folyamatosan hurcoltak romákat kényszermunkára, majd egy év múlva több helyen cigány katonai munkatáborokat és munkaszolgálatos századokat állítanak fel. A hódmezővásárhelyi Lakatos Józsefnek októberben kellett volna besorozott katonaként bevonulnia. Ehelyett - a cigánytelep összes fiatal férfijával együtt - csendőrök vitték el Kiskunfélegyházára, majd Szekszárdra, honvédok által felügyelt munkaszolgálatra, ahol futóárkokat kellett ásniuk.
Ne csak egy lábjegyzet legyen a történelemkönyvekben |
Az Oktatási Minisztérium továbbképzésekkel, kiadványokkal, a civil és kutatói kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá ahhoz, hogy az iskolákban megismertessék a diákokkal a roma holokausztot is. A tárca államtitkára fontosnak tartaná, hogy a romák és magyarok együttélésének "szép története" hangsúlyosan jelenjen meg az oktatott anyagban. Nemzetközi konferencia és tanártovábbképzés kezdődik csütörtökön a roma holokausztról, az augusztus 3-ig tartó rendezvényre Magyarország mellett nyolc államból érkeznek pedagógusok - közölte Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az oktatási tárca és az Európa Tanács által közösen szervezett nemzetközi tanácskozás célja, hogy a holokauszt oktatásában fontos szerepet betöltő pedagógiai szakértők, gyakorló pedagógusok és mindazok, akik segíthetik a roma holokauszt "megfelelő megjelenítését", találkozhassanak és megoszthassák tudásukat. A tanácskozáson 20 külföldi és 23 magyar pedagógus vesz részt. A roma holokauszt megfelelő iskolai feldolgozása hozzájárulhat a romákkal szembeni előítéletek csökkentéséhez - hangsúlyozta Arató Gergely. Hozzátette, tisztában vannak azzal, 40-50 pedagógus továbbképzésétől önmagában még nem változik semmi, de néhány jól felkészült szakember elindítója lehet a gondolkodásmód megváltozásának, hogy a magyarországi romákat ért tragédia "ne csak egy lábjegyzet legyen" a történelemoktatásban. Arató Gergely szerint nagyon fontos, hogy a roma holokauszttal összefüggésben megértsék a gyerekek, mi a különbség a kockázatot vállalók bátorsága és a gyáva félrefordulás között. Szita Szabolcs, a Holokauszt Dokumentációs Központ vezető történésze a téma oktatását segítő honlapot bemutatva kiemelte: tíz éve indult el az akkreditált tanártovábbképzés e területen, s azon több mint 300 tanár vett részt eddig. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon még sok helytörténeti kutatásra van szükség. Be kell mutatni a történelmi együttélést, ugyanakkor nem csak történelmi, hanem erkölcsi kérdés is, hogy mennyire voltak az emberek toleránsak vagy kirekesztők egy adott korban. Egyaránt fontos a történtekben szerepet játszó felelősök megnevezése és az emlékezés - mutatott rá a történész. A segédanyag a www.hdke.hu portálon érhető el. |