Női elnökkel ünnepel a rabszolgák állama
2007. július 25. 15:00
Százhatvan éve, 1847. július 26-án kiáltották ki az Egyesült Államokból Afrikába visszatelepült, egykori rabszolgák alapította Libéria függetlenségét.
<
Új államot alkottak
1816-ban alakult meg Washingtonban az American Colonization Society, amely a Délről szökött rabszolgáknak nyújtott anyagi támogatást, hogy azok őseik földjén kezdhessenek új életet. Az adományozókat a legkülönfélébb indokok vezették: voltak köztük emberbarátok, de olyanok is, akik minél messzebbre küldendő gazdasági vetélytársat vagy társadalmi gyúanyagot láttak bennük, sőt még déli ültetvényesek is, akik a faji keveredést akarták megakadályozni.Az úttörőknek számtalan nehézséggel kellett szembenézniük, bennszülött támadások, elviselhetetlen éghajlat és betegségek tizedelték őket, így felük sem maradt életben. Az egyre nagyobb számban érkező telepesek kitartottak, s az amerikai mintát követték nem csak házaik építésében, hanem társadalmi berendezkedésük kialakításában is, angolul beszéltek és megpróbálták "civilizálni" a helyi törzseket. A kolóniákat több veszély fenyegette: a britek szemet vetettek a területre, ráadásul az addig anyagi támogatást nyújtó amerikai szervezet csőd közeli helyzetbe került.
Ezek után kiáltotta ki 1847. július 26-án Joseph Jenkins Roberts, a gyarmat első fekete kormányzója a függetlenséget. Az új köztársaságot, amelynek alkotmánya és címere is amerikai mintára készült, 1848-ban Nagy-Britannia, majd hamarosan az összes európai nagyhatalom elismerte, Libéria ezzel Afrika második szuverén állama lett az Etióp Császárság után. (Washington a déli államok érzékenysége miatt csak 1862-ben, a polgárháború kitörése után ismerte el Libériát, az ország végleges határait pedig csak 1892-ben húzták meg.)