Turisták keresik az asszaszin erőd titkát
2007. július 18. 12:00
Az egykori gyilkos szekta szíriai központja még a kereszteseket megfutamító Szaladint is megállította - fedezhetik fel a restaurálás után érkező turisták a mostanra eredeti fényében látható Masyaf várában.
<
A 2000-ben elkezdett és tavaly befejezett restaurálás során Masyaf vára összeomlásának megakadályozása mellett fény derült az egykori mindennapokra is. Az elmúlt évszázadok több tonna törmelékének eltakarításával pedig az asszaszinok középkori mindennapjai is feltárultak. A munkálatok során kamrákat, forrásokat és átjárókat ástak ki, illetve több száz érme és kerámia került elő, amelyek a régészek szerint sok mindenben újraértékelhetik a térség történetét.
A feltárás után a restaurálást hagyományos módszerekkel és 12-13. századi építőanyagokkal végezték el. Emellett az 1980-as évek restaurálásainál használt betont is elbontották, majd azt hagyományos anyagokra cserélték. Szíriában nem ez az első hasonló akció: korábban hasonló szellemben állították helyre Krak Des Chevaliers illetve Aleppó kastélyát is. A szakértők reményei szerint hamarosan a turisták is felfedezik majd a várat.
Az asszaszinok nyomában |
Az arab asszaszinok rendjét 1090 körül a mai Irán északi hegyvidékén lévő Alamut erdőben egy Haszán ibn Szabbah nevű síita hittérítő alapította. Tagjai a Mahdi, azaz a Megváltó visszatérését hirdették és eredetileg önvédelemre titkos harci csoportokat szerveztek. Az asszaszinok - miután rendjük megerősödött - a vallási köntösben elkövetett politikai orgyilkosságok legfőbb végrehajtói lettek. A kutatók többsége a szekta nevét a hasistól részeg jelentésű arab hásszászin szóból eredezteti. A rend alamuti könyvtára 1256-ban leégett, ám több kortársi visszaemlékezésből, például Marco Polo emlékirataiból tudjuk, hogy a mindenkori rendfőnöki tisztséget betöltő sejk a fiatal férfiakat hogyan tette a szekta engedelmes eszközévé: hasissal elkábította őket és szinte paradicsomi körülményeket teremtett számukra. Amikor aztán a kábítószer rabjaivá váltak, csak akkor adott nekik belőle, ha engedelmeskedtek. Áldozatait - az élvezetekért cserébe - orgyilkosságra kényszerítette. A jelölteket a "mesterség fogásaira" Perzsia magas hegyeinek nehezen megközelíthető völgyeiben létesített telepeken oktatták a konspiráció legszigorúbb betartásával. Az asszaszinok rafinált módszerekkel elkövetett merényletei különösen a keresztes háborúk idején váltak gyakorivá (ekkor már nemcsak Perzsiában, hanem Szíriában és Jeruzsálem környékén is nagy számban éltek). Nem véletlen hát, hogy az asszaszin szó - a háborúkból hazatért keresztes lovagok elbeszélései nyomán - több európai nyelvben is orgyilkost jelent. További gyilkos szekták a Sulineten |
A gyilkos kultusz hívei más téren kompenzáltak: a megfélemlítéseken és merényleteken alapuló taktika sokszor felülmúlta a fegyveres erőt. Ez bizonyosodott be akkor, amikor Szaladin a kastély elfoglalása mellett döntött. A kurd származású vezető korábban több keresztes várat is elfoglalt, de Masyafba beletörött a bicskája: az ellene megkísérelt merényletek miatt hamarosan elvonult seregével.