Azonosították Hatsepszut királynő maradványait
2007. június 28. 10:00
Száz százalékos bizonyossággal azonosították az ókori Egyiptom legjelentősebb női uralkodója, Hatsepszut királynő földi maradványait - jelentette be szerdán Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője.
Az i.e.1479 és 1458 között 21 éven át uralkodó Hatsepszutot az ókori világ legerősebb női uralkodójának tartják, aki testvére-férje, II. Thotmesz halála után nyilvánította magát fáraónak, és fia, III. Thotmesz mellett régensként ült a trónon. Halála után azonban megpróbáltak minden rá emlékeztető feliratot és nyomot eltüntetni, így a kutatók egész mostanáig így gondolták, hogy múmiája mindörökre elveszhetett. Ezt támasztotta alá az is, hogy bár a sírját megtalálták, az abban lévő szarkofágok üresek voltak.
Hawass a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a királynő földi maradványait DNS-vizsgálattal és egy, a nevét viselő temetkezési edényben talált fog elemzésével sikerült azonosítani. Egyetlen őrlőfog-darabkán múlt, hogy sikerült azonosítani Hatsepszut egyiptomi királynő múmiáját; ezzel szemben az eddig I. Thotmesz fáraónak, Hatsepszut apjának vélt múmiáról kiderült, hogy valaki másé - közölte Hawass. Hatsepszut királynőre vonatkozólag a döntő bizonyítékot az az őrlőfogszilánk jelentette, amelyet az ő nevét viselő - 1881-ben felfedezett - temetkezési edényben, kanopuszban találtak.
Ez a fogtöredék tökéletesen illett az ötvenévesen csontrákban elhunyt királynő felső állkapcsának egyik őrlőfogába, kitöltötte az abból hiányzó részt. Noha a DNS-vizsgálatok még nem fejeződtek be, a főrégész hangsúlyozta: az őrlőfog és az előzetes DNS-vizsgálati eredmények, valamint a háromdimenziós szkennerrel végzett vizsgálatok tökéletesen elegendőek ahhoz, hogy a tudósok biztosak legyenek a dolgukban. Ezzel szemben egyes szakemberek némi kételyüknek adtak hangot Hatsepszut azonosításának teljes bizonyosságát illetően.
Ugyanakkor bejelentették, hogy arról a múmiáról, amelyről eddig azt tartották, hogy a 18. dinasztiához tartozó nagy hódító, I. Thotmesz fáraónak - és mellesleg Hatsepszut apjának - bebalzsamozott maradványa, minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy nem lehet I. Thotmeszé. A szkenneres vizsgálaton ugyanis megállapítást nyert, hogy a múmia kéztartása nem lehet egy fáraóé, a múmiát tartalmazó szarkofág sem olyan, mint amely megillet egy fáraót, kora pedig láthatólag magasabb, mint amennyit megért I. Thotmesz - végül pedig egy nyilat észleltek a bebalzsamozott tetemben, amit szintén kizáró okként említett Zahi Hawass.
A Discovery Channel szerint "Tutanhamon sírjának felfedezése óta az egyiptomi Királyok Völgyére vonatkozó legfontosabb felfedezésről" van szó.
A DNS-elemzést egy nemzetközi kutatócsoport végezte el, akik egyben háromdimenziós képet alkottak a múmiáról. A szenzációra hosszú ideje készültek: az egyiptomi régészet vezetője már 2006-ban, a New York-i Metropolitan Múzeumban azt állította egy egyiptomi kiállítás megnyitásakor, hogy a tudósok közel állnak Hatsepszut múmiájának azonosításához.
A kairói Régészeti Múzeum földalatti múmiatárának harmadik szintjén lévő bebalzsamozott tetemet Howard Carter 1903-ban a Királyok Völgyében egy olyan szarkofággal együtt találta meg, amely Hatsepszut Szitre In nevű dajkájának nevét viselte. A másik múmia a 40 négyzetméteres KV60 számozású kripta földjén hevert, és Carter nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget.
Később azonban Elizabeth Thomas amerikai régésznő a múmia jobb karjának tartásából, amely a fáraókra jellemző, arra következtetett, hogy az maga a kalandos életű egykori királynő lehet.
szerkesztőségét!
