Dokumentumörökség lett Magyarország első nyomtatott térképe
2007. június 21. 16:00
A világ dokumentumörökségének része lett Magyarország első nyomtatott térképe, az Ingolstadtban 1528-ban megjelent Tabula Hungariae.
<
A világ emlékezete programja keretében a listára felvett 38 új dokumentum között egyebek közt Nelson Mandela dél-afrikai polgárjogi harcos perének iratai, az argentin diktatúra archívuma, Svédországból Ingmar Bergman filmrendező és az Alfred Nobel-család irattára, Szlovákiából a Besztercebányán őrzött 17-20. századi felvidéki bányatérképek, illetve az Óz, a csodák csodája című amerikai filmklasszikus szerepel.
Magyarország két dokumentummal pályázott a pretoriai ülésen: a középkori térképen kívül szerette volna felvetetni a listára Kodály Zoltán, Bartók Béla és követőik által gyűjtött klasszikus népzenei kollekciót is. A listára felkerült Tabula Hungariae 1528. májusában jelent meg Ingolstadtban. A térképet évszázadokon keresztül csak leírásokból ismerték a kutatók és az érdeklődők, míg az 1880-as években váratlanul elő nem bukkant az ismeretlenség homályából. A könyvgyűjtő Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és később annyi más ritkasággal együtt 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményének ajándékozta.
E térkép hitelesen hozza elénk a Mohács előtti Magyarország képét, segítségével bepillantást nyerhetünk abba a tudásanyagba, amellyel eleink Magyarországról és annak környezetéről bírtak. E mű segítségével például feltárul az a településszerkezet, amely a középkori Magyarországon a 16. század elejére kialakult, és amelynek egy része a 150 éves török uralom alatt el is pusztult. A készítőről csak annyi tudható, hogy egy bizonyos Lázár (kereszt)nevű személy volt a 16. század első évtizedeiben. Joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
| A különleges nyomtatási technika miatt vette fel az UNESCO a világ dokumentumörökség-listájára Magyarország első nyomtatott térképét, a Tabula Hungariae-t - mondta a dokumentumot őrző Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársa, Plihál Katalin. A Térképtár vezetője szerint először pályáztak az úgynevezett stereotypia eljárással készült dokumentummal az UNESCO-nál, tavaly februárban küldték el a bizottságnak az indoklást. A térkép igazi különlegessége elsősorban nem az, hogy az első Magyarországról készült dokumentum, hanem az, hogy az első igazi nyomtatási technikával készült térkép. A domborzati jelzések fametszéssel, a feliratok pedig ólomlapocskákkal készültek, így a nyomtatás kép szép, egyenletes, igazi nyomdai minőség. A művet fekete színnel nyomták, és kézzel festették ki a készítő utasítása alapján, amely szerint például a keresztények, illetve törökök uralta területeket eltérő színnel jelölték. A papírra nyomott térkép ma is élénk színű - jegyezte meg a könyvtárlátogatók által kézbe nem vehető, de digitálisan az interneten is hozzáférhető dokumentumról szólva Plihál Katalin. |
A világ emlékezete program 1992-ben indult és célja a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró, ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítása, megőrzése és széles körű megismertetése a Világörökséghez hasonló A világ emlékezete listán.
Az UNESCO hivatalos értesítéséből derül majd ki, hogy a listára kerülés milyen kötelezettséggel jár a könyvtár és annak fenntartója, a magyar állam számára.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
