Hétvégi várkalauz: Várgesztes
2007. május 4. 14:00
A dunántúli Vértes északi részének egyik magasabb gerincén áll Gesztes várromja, amely kedvelt kiránduló helye az idelátogató turistáknak.
A vidék már a honfoglalás óta a Csák nemzetség fennhatósága alá tartozott, akik közül sokan viseltek magas méltóságokat az Árpád-házi királyok uralkodásának évszázadai idejében. A 13. század végén több kővárat is emeltek birtokaik védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár a 14. század elején lezajlott anarchia idején Károly Róbertet támogatták, de az uralkodó 1326-ban - tartva a hatalmára veszélyessé válható újabb főúri birtokkoncentrációtól, más földekért cserében megszerezte Gesztest is.
Korabeli adatok szerint 1342 körül I. (Nagy) Lajos király utasítására a Csák nemzetség által épített várat teljesen lebontották, hogy helyébe egy kényelmes vadászkastélyt emeljenek, ami a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond - más váruradalmakkal együtt - Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak zálogosította el, majd később a Rozgonyi család tulajdonába került át.
|
A vár rekonstrukciós rajza |
A 16. században az oszmán hódítók már a Dunántúl középső részét is fenyegették, amelynek a hadászati fontosságú Bécs városa felé vezető természetes átjáróit a vértesi királyi végvárak sora zárta el. 1529-ben egy martalóc lovasportya rohamát Gesztes őrsége még sikerrel verte vissza, de 1551-ben felkerült a falakra a félholdas-lófarkas zászló. A török hódoltság másfél évszázadában a kis végvár többször is gazdát cserélt, melynek hiába erődítették meg falait, a nagyobb, ágyúkkal rendelkező seregeknek már nem tudott ellenállni.
|
Birckenstein 17. századi metszetén |
Egy 1577-es zsoldlista szerint török helyőrsége 134 gyalogos katonából állt. Az idő múlásával azonban katonailag egyre jelentéktelenebbé vált, Győr királyi és Fehérvár török helyőrségei között félúton fekve - mint megfigyelőhely - kisebb könnyűfegyverzetű lovasportyák elleni védekezésre volt már csak alkalmas. Az 1683 őszén Bécs városa alatt elszenvedett katasztrofális vereség hatására az oszmánok kardcsapás nélkül kiürítették. Gazdátlan védőműveit és épületeit a közelben lévő faluban letelepedett németajkú lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is.
Bár 1877-ben Rómer Flóris - a magyar műemlékvédelem atyja - felmérési rajzokat készített romjairól, tervszerű megóvására csak az 1960-as esztendőkben került sor. Napjainkban turistaszállóként hasznosítják.
Megközelítés
Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Minden, ami Várgesztes