Harcos istennő miatt szállt partra Aeneas
2007. május 3. 12:00
Szenzációsnak szánt bejelentéssel álltak elő az olasz régészek: szerintük ugyanis sikerrel azonosították azt a helyet, ahol Aeneas első alkalommal lépett Itália földjére.
<
| Ekkor láttuk meg laposan, távoli hegyek alján, Ködleni Ítaliát. Első, ki rivallja, Achátés: "Ítalia!" s zúg: "Ítalia!" a vidám had is erre. Nagy vegyítő-vödröt vesz elő hát, megkoszorúzza Édesapám, Anchísés és borral telitöltvén Esd az egekhez a tat tetején---... És e kívánt fuvalom felkelt, új révbe futottunk, Várhegye ormán jól látszott a Minervai Templom. (Ford.: Lakatos István) |
Az Aeneis szerint a kalandor Tróját annak pusztulásakor hagyta el, és nyugat felé hajózva keresett új otthont, majd megtalálta az új Tróját, amelyből később Róma városa is kinőtt. Az eposz harmadik énekében Vergilius - sok szállal az Odüsszeiához kötve - írta meg az Itáliába való utazást, majd azt is, amikor Aeneas és társai megpillantották új birodalmuk partjait, ahol a költő szerint Minerva temploma köszöntötte az utazókat.
A régészek szerint ez a szövegrészlet jelenti a kulcsot a helyszín azonosításához. Francesco d'Andria, az egyetem régészeti tanszékének vezetője szerint Castro városában ugyanis egy nemrég befejezett ásatás Minerva templomát tárta fel, amely tökéletesen megfelel a költő leírásának. A templom romjai között megtalálták az istennő szobrának maradványait, és sok vasfegyver is előkerült, amelyet áldozatként hoztak ide. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a templomban egy harcos istennőt imádtak.
Aeneas első megérkezését azonban nem Vergilius, hanem Stesichorus örökítette meg, i.e. 600 körül. Az utókornak azonban csak az i.e. 19-ben elhunyt költő műve maradt meg, aki a munkával a római államnak szeretett volna nemzeti eposzt kovácsolni.
Bár a régészek további vizsgálatokat sürgetnek, Castro polgármestere már meglátta a felfedezésben rejlő idegenforgalmi lehetőséget, és a települést Castrum Minervae névre szeretné átkereszteltetni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
