Felélesztik a haláltáborok zenéjét
2007. április 12. 13:15
<
Mentális túlélést jelenthetett az alkotói szabadság illúziója
Az elmúlt évtizedben Lotoro több művet is feldolgozott, ezek között vannak Rudolf Karel, cseh zeneszerző darabjai is, akit a nácik tartóztattak le a prágai ellenállásban való részvételéért. Karel egy katonai börtönben, vérhastól szenvedve WC papírra írta műveit, egy öt felvonásos operát és egy nonettet, vagyis egy kilenc hangszerre írt zeneművet. A fogoly azután is folytatta a komponálást, hogy átszállították a theresienstadti koncentrációs tábor melletti erődbe. Utolsó művét, egy vidám "Fogoly indulót", halála előtt négy nappal írta 1945 márciusában.
A római könyvtár azonban nem csak a theresienstadti zsidók által írt darabokat tartalmazza, hanem a nácik által elhurcolt cigányok műveit, a japánok által Indonéziába internált holland nők dalait, valamint Edmund Lilly amerikai ezredes zenéjét is, aki dalokat és verseket írt, miközben több japán tábort is megjárt. "A zene egyetemes nyelv, ezért a német tiszt és a zsidó fogoly által írt művek ugyanazt a történelmi értéket képviselik" - állítja Lotoro.
A zenész azt reméli, hogy a könyvtár segítséget nyújthat majd a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék azt a "kreatív robbanást", amely lehetővé tette, hogy Buchenvaldban tangót írjanak, az olaszországi Alberobello táborában pedig keringő szülessék, és olyan művek keletkezzenek, amelyek gyökeresen különböznek komponálásuk helyétől.
"A gyűjtemény arra is rávilágít, hogy mennyire más szerepe volt a zenének és a kultúrának a náci táborokban" - mondja David Meghnagi, pszichológia-professzor, aki részt vett a könyvtár létrehozásában. "Az alkotó számára a komponálás a mentális túlélést jelentette. Ily módon meg tudta őrizni emberségét, és képes volt egy másik jövőt elképzelni magának" -mondta Meghnagi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
