Kiállítással köszöntik a Sisi-emlékévet
2007. március 29. 17:00
A Gödöllői Királyi Kastély legújabb kiállítása Erzsébet királyné Magyarországon betöltött, illetve a ráruházott és a halála után neki tulajdonított szerepeinek felvillantására tesz kísérletet.
<
Erzsébet királyné, azaz másnéven Sisi lovasbravúrjai, szépsége, a magyarok védasszonyának képe, a gyászruhás anya fájdalma, a jóságáról, magyarságáról szóló legendák valószínűleg sokunk számára ismerős témák, amelyek egymás után sorakoztatva elevenednek meg a kiállított tárgyak segítségével - áll a tárlat ismertetőjében.
A Wittelsbach család oldalágából származó lányt 15 éves korában jegyezte el az ifjú Habsburg uralkodó, Ferenc József, akihez 1854-ben ment hozzá. A következő évek komoly változást hoztak az életébe, hiszen nem csak az udvar idegenségével, hanem anyósával is meg kellett tanulnia együtt élni. Ez nem volt könnyű, tekintve hogy fiatalon megszült lányát hamar elszakították tőle. A kiegyezés után többször is járt a nászajándékba kapott gödöllői kastélyban, ám Andrássyval folytatott viszonya minden bizonnyal a fantázia szüleménye. Férjétől eltávolodott, idejét utazgatásokkal töltötte. Fia tragikus halála után távol élt az udvartól. 1898-ban egy olasz anarchista gyilkolta meg. Már halálakor sztárkultusz övezte, személye azóta ikonikussá vált. |
A második terem a királyné halála utáni kultuszok sokszínűségét tükrözi, főleg személyéhez kapcsolódó ereklyék segítségével. Ezek között néhány olyan ritkán bemutatott, vagy más összefüggésben ismert tárgyat is láthatunk, mint az Emlékmúzeum létesítéséről szóló levelezés, a királyné alakját mintázó szobrok makettjei, vagy a selmecbányai hegyoldalban emlékére fákból ültetett E betűt ábrázoló Csontváry-festmény. Övei, legyezője, Benczúr Gyula fekete ruhás, posztumusz portréja Erzsébet legendás szépségét idézik fel. A bécsi Hofburg gyűjteményéből "látogat haza" a kiállítás idejére az a pecsétnyomó, amellyel Gödöllőn kelt leveleit zárta le a királyné.
A harmadik terem az Erzsébet-kultusz 20. századi újjáéledését mutatja be. A tárgyak egy részét jelentős külföldi magángyűjteményekből kölcsönözték, hiszen a műgyűjtés a királyné emléke őrzésének egyik eszközévé vált. Helyet kapnak azok a kezdeményezések is, amelyek Erzsébet királyné életének egy-egy részletét emelik középpontba, pl. dámalovas egyesületek, hagyományápoló baráti kör, ruháit rekonstruáló tervezők. Fontos elemei a kultusz újjáéledésének azok a népszerű filmek és feldolgozások, amelyek segítségével Erzsébet alakja szélesebb körben is ismertté vált, mint a Romy Schneider-filmek, vagy az Elisabeth-musical. Az utolsó teremben kialakított tv-sarokban az ezekből készült összeállítást is megtekintheti a látogató.
A Gödöllői Királyi Kastély, mint a máig élő Erzsébet-kultusz magyarországi központja 2007-ben hármas évfordulóra készül Erzsébet királyné személyével kapcsolatban: koronázásának 140., első magyarországi látogatásának 150., születésének 170. évfordulóját ünneplik. A három évfordulóhoz kapcsolt eseménysorozattal a kastély egész évben figyelmet érdemlő, színes programok helyszíne lesz. A rendezvények csúcspontját a 2007. június 7. és 10. között megrendezendő Koronázási hétvége jelenti. Ekkor nyílik meg a királyné személyéhez kötődő kultusz-kiállítás. Megjelenik Farkas Zsuzsa-Kaján Marianna-Kovács Éva: Erzsébet királyné emlékezete című könyve és a hozzá kapcsolódó reprint képeslapsorozat. A díszudvaron rendezendő könyvnapi sokadalom és bolhapiac keretében elsőnapi bélyegzést tartanak a 140. évfordulóra terveztetett postai bélyegzővel. A gyerekeket játszóház várja, ahol a koronázási szertartás megelevenítésében lehet részük, táncházzal, és táncrendkészítéssel. Az emlékév rendezvényei nem korlátozódnak a Koronázási hétvégére: a kastély februártól decemberig számos programmal (előadások, nemzetközi konferencia, családi hétvége, vetélkedő, rajzpályázat, filmvetítések, szavalóverseny) adózik a királyné emlékének. További információ, részletes programismertető: www.kiralyikastely.hu/erzsebet |
Látogatható: 2007. június 7-től szeptember 30-ig.