Angol hős mentette a kínai árvákat
2007. március 14. 12:30
A második világháború alatt George Hogg 60 kínai árvát menekített meg az előrenyomuló japánoktól. Történetét most megfilmesítették, az alkotás azonban régi sebeket szakíthat fel.
A fiatal angol George Hogg története, aki 1944 telén 60 árvát mentett meg egy több száz kilometeres út során a háború sújtotta Kínán keresztül, a második világháború egyik legfigyelemreméltóbb meséje. A mongol határon fekvő Gansu tartomány Shandan városában szoborral és szeretettel emlékeznek Hoggra és barátjára, Rewi Alley-re, az új-zélandi emberbarátra, ám Hogg nevét Kínán kívül alig hallotta valaki. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozik, mert Roger Spottishwoode, kanadai származású filmrendező The Children of Huang Shi (Huang-ti gyermekei) címmel megfilmesítette a történetet.
Hogg kivételezett oxfordi diákként alig 23 évesen érkezett Sanghajba a United Press újságírójaként, majd nem sokkal később szemtanúja volt annak a brutalitásnak, amellyel a japánok elfoglalták Nankingot, az akkori fővárost. Hogg nem sokkal később kapcsolatba került Alley-vel, aki ekkor már tervezetet dolgozott ki Kínával való ipari együttműködésről, amely az amerikai New Deal program ázsiai változatát jelentette. 1942-ben Alley az országban bevezette a Bailie iskolák rendszerét, amely a kínai és a nyugati oktatás elméletét és gyakorlatát egyeztette össze. Hogg egy ilyen intézményt vezetett a Shaanxi tartományban fekvő Shuangshipu városban, mígnem a japánok közeledtével arra kényszerült, hogy szekerekre pakolja az iskolát.
Nyomában hódító csapatokkal Mao-Ce-tung partizánjainak segítségével több mint 1000 kilométert tett meg Észak-Nyugat Kínában. Az út elképzelhetelenül veszélyes volt, kopár hegyek között vezetett, ahol hemzsegtek a japán katonák. A végállomáson, Shandan városában Alley kibérelt néhány templomot, és azokat osztálytermekké alakította, igazgatónak pedig Hoggot nevezte ki. Az alig 29 éves angol azonban alig egy évvel később tetanusz-fertőzést kapott, és gyógyszer hiányában belehalt a betegségbe.
A korábban e témában készült filmek, mint például a "A Hatodik Boldogság Fogadója" (The Inn of the Sixth Happiness -1958) a kínai történelem hollywoodi értelmezését nyújtották. A "Huang-ti gyermekei" azonban valódi kínai mozi, amelyben Hogg odüsszeája csak mintegy vezérfonalként szolgál az események bemutatásához.
Kínában még ma sem második világháborúról, hanem a Japán elleni háborúról beszélnek, amely 1931-ben Mandzsúria elfoglalásával kezdődött, és a japánok 1945. évi kapitulációjával ért véget. Kínában a háború még mindig kényes politikai ügynek számít, és a két ázsiai ország közötti kapcsolatok nem felhőtlenek: a kínaiak szerint ugyanis Japán soha nem tanúsított őszinte megbánást az elkövetett tettek miatt. A japán csapatok tombolása Nanking ún. megerőszakolásával kezdődött, amikor kínaiak ezreit gyilkolták le. A vérfürdő témája állandó napirenden van a két ország között: a kínaiak szerint 300 ezer ember lelte halálát a gyilkosságok során, a japán történészek viszont csak 100 ezer emberről tesznek említést. |
A rendező, Roger Spottiswoode szívesen foglalkozik politikai témákkal: nemrég fejezte be a ruandai népirtásról forgatott filmjét. Számára a "Huang-ti gyermekei" egy álmot teljesített be. "Sokáig nem találtam megfelelő történetet, és egyszer csak kezembe akadt ez a téma. A film olyan emberekről szól, akik kikerültek a saját kultúrájukból - egy középosztálybeli angol fiatalról, aki megpróbál kitörni, egy teljesen más világba csöppen, és olyan erényeket fedez fel magában, amelyekről eddig fogalma sem volt " - magyarázta Spottiswoode.
A jövő év elején mozikba kerülő, 10 millió dolláros alkotás hősies csatajeleneteket is felvonultat majd, és eddig filmvásznon nem látható módon értelmezi a legújabb kori kínai történelmet. Hogg szerepét a fiatal ír Jonathan Rhys-Meyers alakítja (akit a Tudorok című tévésorozatban VIII. Henrik szerepében láthatunk), a kínai partizánok vezetőjét a kínai hongkongi színészlegenda, Chow Yun-Fat alakítja, míg az egyik túlélő bőrébe Michelle Yeoh bújt bele.