Hétvégi várkalauz: Szigetvár
2007. március 9. 14:00
Ha a história iránt fogékony látogató Szigetvárra érkezik, először biztosan a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó végvár kapuja felé irányítja lépteit.
A kanyargós Almás-patak mocsaras völgyében a 15. század folyamán egy kiemelkedő szigetre építette magánvárát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az első erődítmény magja egy kör alapterületű, magas öregtorony volt, melyet a négyzetes udvart övező kőfalak kerítettek, belső, védett területén lakó és gazdasági helyiségek sorával. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, magába foglalva a települést is. 1474-ben Mátyás király enyingi Török Imrének adományozta, akitől fia, Bálint örökölte meg.
Az oszmán hadsereggel vívott 1526-os vesztes mohácsi csata után Szigetvár katonai jelentősége megnőtt, mivel a nyugati irányban előretörő hódítók útjában állt. Török Bálint igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérő pártjára állni, így több esetben is pártot váltott. A korabeli források szerint 1530-ban éppen Ferdinánd híveként verte vissza a János-pártiak ostromát, majd ezután jelentősebb mértékben megerődítette a tulajdonát képező várat a településsel együtt. Sokat tartózkodott Szigetváron Tinódi Lantos Sebestyén is, aki verses Krónikájában a szemtanú hűségével számolt be a vitézi eseményekről. Miután 1541-ben - Buda csellel való megszállása idején - Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a felesége azonnal átadta a végvárat Ferdinánd királynak.
| |
|
Szigetvár 1566-os ostroma egy korabeli metszeten |
Szigetvár ezután a Bécsi Haditanács által létrehozott királyi végvárrendszer igen fontos láncszemét képezte, ezért igyekeztek az akkori idők korszerű hadművészetének megfelelően kiépíteni. Ennek ellenére védőműveinek legnagyobb részét a "magyar módra" fából és földből alkotott palánkfalak és ágyúbástyák alkották. Sok kiváló várkapitány irányította helyőrségét, akik közül 1556-ban Horváth Márk visszaverte Ali budai pasa ostromát. A sikerben döntő szerepet játszottak a Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás csapatai által végrehajtott felmentő hadmozdulatok.
| |
|
Az 1566-os ostrom egy török miniatúrán |
1561-ben került a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós, aki kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteg Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, amelynek végső célja Bécs elfoglalása volt, de Sziget útját állta a hatalmas seregnek. Zrínyi parancsnoksága alatt a mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig védekezett a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt. A hírt vezérei eltitkolták, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképpen elcsüggedjen.
A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, létrehozva ezzel a napjainkban is látható egységes, négybástyás vár arculatát. Csak 1689-ben került, - hosszas kiéheztető blokád után - a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, amelynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni. A békésebb évtizedek beköszöntével az Andrássy grófok magánbirtokaként szolgált. Sok háborúságot látott falait 1959-től kezdték el kutatni, de a hatalmas területet övező erődítmény méltó megóvása még rengeteg munkát ad a műemlékvédelemnek.
Megközelítés
Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Látogasson Szigetvárra!
szerkesztőségét!
