Gázgyárat tárnak fel a skót régészek
2007. március 2. 11:45
A skót ipari régészet szorgos művelői egy egykori buszpályaudvar alatt 200 éves gázgyár maradványaira bukkantak rá Edinburgh központjában.
A régészek megtalálták a skót főváros legelső gázgyárának maradványait. Az egykori épületre a helyszín újrahasznosítási mzunkálatait megelőző régészeti feltáráson bukkantak rá a város keleti felén. A városi tanács vezető régésze, John Lawson szerint a feltárás azért egyedülálló, mert a város története kapcsán mindenki csak a középkorra gondol, így egy későbbi kor maradványai kuriózumnak számít.
A gázgyár 1817-ben kezdte meg működését, és kora egyik legnagyobb ipari különlegességeként üzemelt: a csúcspontján közel 200 munkás dolgozott benne. Az 1930-as években aztán részlegesen elbontották, és a maradványokra egybuszpályaudvart építettek. A helyszínen most lakó- és irodaépületek épülnek majd. A szakértőknek még hat hónapra van szüksége a helyszín teljes feltárásához.
A budapesti gázgyár helyszínén is dolgoztak régészek, akik legutóbb egy római lábbelit találtak a földben. Fővárosunk gázellátó központja száz évvel fiatalabb a skót örökség darabjánál, mert annak építését 1910-ben kezdték meg. Első lépésként egy Duna-parti védművet készítettek, majd a vasút iparvágányai és a közutak következtek. 1913-ra a gyár épületeinek és gépeinek nagyrésze már készen állt a termelésre. Az év októberétől kezdve fokozatosan megkezdték a gyár üzemeltetését.
Az ipari régészet vizsgálatának tárgya az ipari örökség. Ma Magyarországon az iparrégészet szinte kizárólag a hagyományos régészet azon ágát jelenti, amely elsõsorban a föld ásványait a tûztechnika segítségével átalakító iparágak emlékeit vizsgálja régészeti, természettudományos és mûszaki eljárások komplex alkalmazásával - írta Németh Györgyi Ipari örökség és városkép című tanulmányában.
A nemzetközi tudományban iparrégészetnek azt az új, átfogó szakterületet nevezik, amelynek célja az iparosítás által a közeli és távoli múltban megteremtett és a jelenben bennünket körülvevõ történeti környezet megismerése és megértése. A tágabb értelemben vett iparrégészetrõl Magyarországon már 1976-ban hírt adott Heckenast Gusztáv, illetve − ipari régészet elnevezéssel − Vajda Pál, a szakterület azonban még ma is alig ismert a tudományos életben és a szélesebb közönség elõtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
