Sosem fejezte be iskoláit a neveléselmélet atyja
2007. február 20. 18:00
Száznyolcvan éve, 1827. február 17-én halt meg Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus, oktatásreformer
<
Népnevelés Rousseau szellemében
Pestalozzi 1746. január 12-én született Zürichben egy Itáliából bevándorolt, elszegényedett család sarjaként. Orvos apját ötéves korában vesztette el, ettől kezdve édesanyja és nőrokonai nevelték, ami döntő hatással volt későbbi nézeteire. Pedagógiájában központi szerepet kapott az anya, az anyai szeretet és nagy teret hagyott a spontán érzelmeknek. A túláradó anyai szeretet azonban határozatlanná, lággyá is tette, játszótársai sokat gúnyolták fiús játékokban ügyetlen pajtásukat.
Ezután két évtizedig nem volt módja elképzeléseinek gyakorlati kipróbálására, sokszor a legnagyobb ínség közepette, magányosan élt és csak írásokat publikálhatott. Elveit először Egy remete esti órái címmel aforizmákban fogalmazta meg, majd az egyszerű népnek szánva közérthető regényformában is kiadta Lénárd és Gertrúd címmel. A négykötetes regény viszonylagos siker lett, így Pestalozzi 1782-ben megjelentette második népkönyvét is Kristóf és Elza címmel.
A cselekvés ideje 1798-ban érkezett el számára, amikor a francia forradalmi seregek behatoltak Svájcba, s az új Helvét Köztársaság őt bízta meg, hogy Stans-ban gondoskodjon a hadiárvákról. Egy gazdasszony segítségével látta el, nevelte a majd száz gyermeket, de a munka felőrölte erejét. A sors megint nem volt kegyes hozzá: amikor már mutatkoztak volna eredmények, a kormány hadikórház céljaira lefoglalta az épületet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
