Még ma is rejtélyes a leghíresebb bakonyi betyár élete
2007. február 16. 15:00
<
Hajtóvadászat a betyárok ellen
A betyár fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki, kilenc vármegye indított ellene szabályszerű hadjáratot, ötszáz pandúr mellett a katonaságot és a köznépet is mozgósították. Az üldözött Sobri csapatát kétfelé osztotta: az egyik Milfajt vezetésével a Vértes felé vonult, ő a másikkal a Bakonyon át Tolna felé tartott. Alvezérét érte előbb utol a végzet: Milfajt egy elfajult mulatság során saját magát lőtte meg, a sebesült betyárt elfogták és 1836. december végén a "talpon álló" (rögtönítélő) bíróság felakasztatta.
Sobrit és öt társát 1837. február 17-én kerítették be Somogy és Tolna megye határán, Lápafőnél. Itt szabályszerű ütközet alakult ki, a sarokba szorított betyárok bátran védekeztek, még sebesülten sem adták meg magukat. Sobri folyamatosan tüzelt a katonákra, akik végül mégis közelébe férkőztek, s egy tiszt lándzsával rontott rá. A betyár célba vette, de amikor rádöbbent, hogy körül van véve, a fegyvert maga ellen fordította és szíven lőtte magát. Társainak az ezt követő zűrzavarban sikerült kereket oldaniuk.
Nehezen érthető, miért épp Sobri Jóska lett az egyik leghíresebb betyár, hiszen igazán emlékezetes tett nem fűződik nevéhez - igaz, gyilkosság sem, rablásait pedig másképp fogta fel a nép. Külseje is előnyös volt, még a körözőlevél is sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú legénynek írja le. Alakja körül valóságos legendakör alakult ki, így természetesen halálát sem hitték el: még évtizedekkel később is suttogták, hogy Szlavóniába bujdosott és kanászkodik, az Alföldön lett gazdag számadó, kivándorolt Amerikába és így tovább.
Emlékét mesék, dalok, balladák, ponyvaregények sora őrzi, sőt hírneve átszárnyalt a határokon is: bekerült a német lexikonokba, újságcikkek sora, Franciaországban még zenés darab is született róla. Utoljára öt éve forgattak róla Magyarországon kalandfilmet és hatrészes tévésorozatot Sobri címmel.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)