Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Magyar kutató fejtette meg a viking navigáció rejtélyét

2007. február 9. 16:00

Egy magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken: Hegedűs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint úgynevezett napköveket használtak.

<

A vikingek közismerten jó hajósok voltak, és úgy jutottak el Izlandra, Grönlandra, sőt, Kolumbusz előtt Észak-Amerikába, hogy nem használtak iránytűt, hiszen azt csak több száz évvel később fedezték fel. A tudósok már régóta kutatják és vitatják, hogyan voltak erre képesek. A legendák szerint kristályokat tartottak a fény felé, és ezek segítették őket a hajózásban, s ezt látszanak alátámasztani Hegedűs Ramón és kollégái megállapításai.

A régészeti leletek alapján annyit már korábban is biztosan tudtak, hogy nappal, tiszta időben a Nap állását vették figyelembe, és egyfajta fából készült napóra alapján tájékozódtak. Felhős időben vagy ködben azonban ez a módszer nem működött.

Hegedűs Ramón társaival arra a következtetésre jutott, hogy a vikingek valóban úgynevezett napköveket használtak, amely - ha a fény felé tartják és forgatják - úgy szűrik meg a fényt, hogy felhős időben is meg lehet határozni a Nap állását. Ugyanakkor a kövek ködben már nem voltak teljesen megbízhatóak, állapították meg a kutatók az Alaszkából a Spitzbergák felé haladó útjukon végzett méréseik során.

Magyar kutató a nemzetközi tudományos élet élvonalában
Az expedíción résztvevő Hegedűs Ramón Bükről származik. Az évezred elején első lett a középiskolások számára meghirdetett országos innovációs versenyen, ezután a Magyar Innovációs Szövetség támogatásával juthatott ki Amerikába egy nemzetközi versenyre, ahol negyven ország ezerkétszáz diákja vett részt. Ott az idehaza is győztes gimnáziumi pályamunkájával megnyerte az Eastman Kodak Company kategória első díját. Ebben a kategóriában a fényképészet különféle módszereit kellett hasznosítani. A fiatal kutató témája a lézerrel volt kapcsolatos: azokat a változásokat modellezte, amelyek egy bizonyos anyag felületén játszódnak le akkor, ha speciális lézerrel sugározzák a matériát. Három videokamerával, gyorsfényképezéses technikával készített képekből nyert háromdimenziós modellt. Később is folytatta a fénnyel kapcsolatos kísérleteit, diplomamunkáját 2005 -ben írta meg A rovarok polarizáció-érzékelésének spektrális tulajdonságai, avagy polarizációs hamis színek és polarizáció-látás a spektrum zöld tartományában" címmel.
A Delta című tudományos magazin korábban már beszámolt arról, hogy a magyar fizikusok vizsgálták a szkarabeuszok kitinpáncéljának fényvisszaverő képességét, ehhez különböző fénnyel világították meg az állatokat. Hegedűs Ramón, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének biofizikusa egy számítógépes program alapján a bogarak különleges, egyedi mintázatát is láthatóvá tette, ezért a kutatásáért ifjúsági Bólyai-díjban részesült.
A vikingek kristályai valószínűleg úgynevezett polarizációs szűrőként működtek. A fényképezés során is használatos szűrők kizárólag azokat a fényhullámokat engedik át, amelyek egy irányból érkeznek. Miután a Föld felszínére érkező napsugarak egy része polarizált, és ezt a felhők vagy a köd csak részben fogják fel, a szűrő segítségével valóban meghatározható annak a fényforrásnak az iránya, ahonnan a fényhullámok eredetileg érkeztek. A mostani expedíció mérései szerint felhős időben elegendő a fény a tájékozódáshoz, ködben viszont csak különleges körülmények között.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Magyar kutató fejtette meg a viking navigáció rejtélyét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra