A magyar kabaré mestere: 115 éve született Nóti Károly
2007. február 1. 15:00
<
A Hyppolit születése
1931-ben ő jegyezte a Hyppolit a lakáj, mindezidáig a legsikeresebb magyar film forgatókönyvét, Amelyből nemzedékek egész sora tanulta meg, milyen is az igazi `magyar filmvígjáték`. Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet. Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig, Eisemann Mihály szerezte.
A Hyppolit forgatása |
Következő sikerei a Dunaparti randevú, a Három sárkány, a Maga lesz a férjem Ágay Irénnel, Kiss Manyival, Sulyok Máriával. Ezután következett a pékinasból lett dúsgazdag malomtulajdonos és lánya, Zsuzsa komikus története, Fizessen, nagysád! (Kabos Gyulával, Murányi Lilivel, Latabár Kálmánnal). 1939-ben a IV. törvénycikk megfosztotta a publikálás lehetőségétől, így 1944-ig írásait álnéven kellett elhelyeznie. Az ötletekből kifogyhatatlan író történelmi drámát írt Karády Katalin számára, akit az Erzsébet címszerepében ünnepelt a közönség.
Az első magyar színesfilm kísérlet is az ő forgatókönyvéből, Radványi Géza rendezésében készült Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című műve alapján. Nóti az operett világában is otthonosan mozgott, 1948-ban nagy sikerrel mutatták be a Fővárosi Operettszínházban Latabár Kálmán, Somogyi Nusi és Gózon Gyula főszereplésével a Nyitott ablak című operettjét. Közvetlenül a halála előtt került a mozikba utolsó filmje a Fel a fejjel, melyben Gáspár Margit társszerzője volt.
1954. május 28-án bekövetkezett haláláig a szocialista kabarét is ellátta bohózataival és dramaturgiai segítségével, (többek között Kellér Dezső indulása körül is bábáskodott) bár sokszor illeték írásait a "polgári csökevény", "aszfalthumor" jelzőkkel. Nótit a politika egyáltalán nem érdekelte, "csak" szórakoztatni és nevettetni akart.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Weberné Zsikai Mária, Sajtóadatbank)