Ókori kincsek 21. századi tárlókban
2007. január 11. 12:30
Az élők és holtak mezsgyéjén
A mostani Kairói Múzeum építése 1897-ben kezdődött Marcel Dourgnon tervei alapján, s az átadásra 1902. november 15-én került sor. A múzeumot 5000 műtárgyra tervezték.
Az új épület Kairó piramisai mellett és az utolsó megmaradt tó szomszédságában található El Fustat régészeti lelőhelyen épül. A gigantikus múzeum 350-500 millió dollárból (68-97 milliárd forint) egy ír tervezőcsoport építészeti elképzelései alapján, El Ghazzali Kosseiba egyiptomi építész és Arata Isozaki japán belsőépítész közreműködésével készül. A 117 hektáros alapterületű, piramisokhoz tájolt múzeum közel 100 ezer műtárgynak szolgál majd otthonául.
Az építkezés története: A múzeum ötlete az 1970-es években született meg, a megépítésről 1982-ben határoztak. A terveket az 1980-as évek végén, majd 2000-ben felülvizsgálták, és mindkétszer teljesen újragondolták. Az alapkőletételre már 2002-ben sor került, a tényleges munkálatokat 2004. júniusában indították el. 2005 óta a finanszírozást japán bankok, illetve Tutanhamon amerikai turnéját finanszírozó amerikai pénzintézetek szolgáltatják. Az eredeti időzítés szerint a múzeum 2007-ben nyílt volna meg.
Régészeti jelentőség: El Fustatban meglehetősen sok ásatást folytattak, így várhatóan igazán nagy meglepetés már nem érheti a szakembereket. A beruházás volumene miatt azonban ez sem kizárható. A régészeti kiállítás attrakciója a soha nem látott kincsek, múmiák és ókori leletek egy térben történő bemutatása lesz. A legtöbb meglévő műtárgy ugyanis ma is külső raktárakban pihen - alapvetően tehát ezt a problémát igyekszik orvosolni az új épület.
A múzeum koncepciójának egyedisége: Az épület a sivatag és a termőföldek találkozópontjához épül, mely terület az ókori egyiptomiak szemében az élet és a halál találkozásának szimbóluma. Az új múzeum lesz az első, amelyet csak és kizárólag az egyiptomi kultúra bemutatására építenek, s az épület szívében felépítik Tutanhamon sírjának pontos másolatát is. A kiállítás az egyiptomi történelem és kultúra teljes spektrumát a látogatók elé tárja az őskortól egész napjainkig, s egyúttal sokrétű kulturális, oktatási és kutatási igényeket is kiszolgálni kíván. A komplexumban kap helyet a világ legnagyobb egyiptológiai könyvtára, adatbankja, és egy teljes médiaközpontot is felállítanak. Ez lesz az arab világ legnagyobb és legmodernebb múzeuma.
Mikortól látogatható: Legkorábban 2009-ben
Befogadóképesség: Évi 3 millió látogatót remélnek
Online extra: A múzeum teljes egészében felépül az interneten is, azaz még a takarítók szobája is bejárható lesz a virtuális térben, ahol egyedülálló tárlatokat ígérnek.
- Üvegpalota a Parthenon alatt
- Az élők és holtak mezsgyéjén
szerkesztőségét!
