1848-tól Kovács Pál szerkesztésében szépirodalmi lappá alakult, s a vidék legértékesebb folyóirata volt. Első számában látott napvilágot Petőfi Sándor Csalogányok és pacsirták című költeménye, s itt jelent meg először Petőfi egyik legszebb verse, az Egy gondolat bánt engemet, valamint A XX. század költői című költeménye. A Hazánkban publikált egyebek között Arany János, Tompa Mihály és Vajda János. A lap 1849. augusztus 10-én, közvetlenül a szabadságharc leverése előtt jelent meg utoljára. Az észak-dunántúli nagyvárosban az idők folyamán még három lapot, illetve folyóiratot adtak ki Hazánk néven, de egyik sem maradt fenn. Az egykori lap emlékét ma már csak a Hazánk könyvkiadó neve őrzi.