Feltárták az őskori Trevi-kutat
2006. december 18. 11:45
Materialistáknak, "istenteleneknek" hitték eddig azokat az embereket, akik i.e. 1600 és 1200 között a Pó-síkság hordalékkal feltöltött területein virágzó mezőgazdaságot teremtettek.
<
A hatalmas, téglalap alakú medencét agyagba vájták és fával bélelték ki a hajdani építők, akik magas fokú mesterségbeli tudással rendelkezhettek. Finom, fényezett kerámia vázák, egymásba helyezett csészehalmok, nyilvánvalóan szimbolikus funkciót betöltő miniatűr kerámia állatok vannak a leletek között, valamint rengeteg fehér kvarckő, amelyet talán úgy dobtak a medencébe, mint ma a turisták a pénzérméket a római Trevi-kútba.
Az állati maradványok kizárólag koponyacsontokból és szarvakból állnak, ezért semmi esetre sem lehetnek ételmaradvánok. A régészek ezen kívül még különlegesen jól konzervált fatárgyakat, sok kosarat és három ekét találtak.
A szakemberek meglepő és egyedi leletnek tartják a medencét. Úgy értékelik, hogy hosszú ideig tele lehetett vízzel, majd lassan feltöltődött földdel, és ez a föld végül betemette a tárgyakat. Majd a forrás, amely táplálta, valószínűleg elapadt, talán annak a nagy szárazságnak a következtében, amely hozzájárult a cölöptelepülések eltűnéséhez. A föld a medencében azonban tovább is halmozódott, de megmaradt benne a nedvesség, így konzerválódott minden, ami fából készült.
A medencéből a tervek szerint múzeum lesz, emlékeztetőül arra, hogy 3500 évvel ezelőtt Emiliának ebben a sarkában élők mégsem voltak "istentelenek".
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
