Hétvégi várkalauz: Veszprém

2006. december 15. 14:00

A Dunántúlon található várak közül jelentőségében kiemelkedik a Bakony törésvonalánál, a mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt sziklagerincet ékesítő Veszprém vára.

A korabeli oklevelek és régészeti feltárások szerint már a 11. században jelentősebb település alakult ki a Séd patak mentén, amit Szent István az egyik püspökség székhelyének jelölt ki. A Szent Mihály székesegyházat oltalmazó várfalak a meredek szakadékos hegyoldalak szélén húzódtak végig, ennek oltalmában még az országra zúduló tatár lovasseregek támadását is sikerült kivédeniük az ide menekülteknek.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A 13. század végén a veszprémi püspökség sokat szenvedett a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Károly Róbert a 14. század első harmadában legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a 16. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. Mivel erődítményeit nem alakították hozzá a jelentős tüzérségi fegyvertárral felvonuló ellenséges haderő elleni védelemhez, a hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár.

Veszprém a 17. században, rekonstrukció

A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek, így a továbbiakban, Veszprémben a Habsburg császár által kinevezett várkapitányok parancsoltak, épületeiben főként a nagy létszámú helyőrség lakott. Első török ostromát 1552-ben szenvedte el, amikor Ali budai pasa csapatai egyheti vívás után foglalták el, majd innen tovább indultak a nógrádi várak ellen. Mivel három oldalról mély sziklaszakadék határolta, csak dél felől támadhatták eredményesen, ezért itt emelték legkorszerűbb védőműveit, az ágyúk számára kialakított olaszbástyát.

Rohbock 19. századi metszetén

Utolsó katonai szerepvállalása a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején volt, de Heister császári generális elfoglalása után puskaporral felrobbantatta védőműveit. A háborús idők elmúltával a Várhegyet ismét visszakapták az egyházi intézmények, egyetlen keskeny utcájának két oldalán sorra emelték a csodálatos barokk épületeket, amelyek rátelepedtek a középkori várfalakra, sőt azok udvarát egészen a meredély szélére tolva, új támfalakat húztak eléjük.

Még több fotó a várról - nézze meg!

Ezek látszanak napjainkban középkori várfalaknak, melyeket eredeti formájukban a Tűztorony környékén találhatunk meg. A szűk utcák és ódon sikátorok romantikus hangulatáért nyaranként a turisták ezrei keresik fel a veszprémi belvárost.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hétvégi várkalauz: Veszprém

Támogasd a szerkesztőségét!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink