1956. december 8-án Salgótarjánban, a Rákóczi úton mintegy négyezer fős tömeg követelte több letartóztatott személy szabadon bocsátását. A rendőr- főkapitányság és a megyei tanács épülete előtt felsorakozott szovjet katonák, valamint a velük együttműködő karhatalmisták fegyverükből tüzet nyitottak a békésen tüntető polgárokra, amelynek következtében 46 vagy 47 személy halt meg, 86-89-en pedig megsebesültek. (2005-ös adat szerint: a kórház főorvosa 46, a levéltári kutatások utólag 49 áldozatról tudnak, de más adatok szerint több mint 130 ember halt meg, köztük nők és gyerekek is.) A közel 35 éven át agyonhallgatott esemény után, a rendszerváltozást követően megkezdődhetett a gyilkosok felkutatása. A felelősök igazságszolgáltatási büntetőperében 1997 januárjában a Legfelsőbb Bíróság három vádlottat jogerősen több évi fegyház-, illetve börtönbüntetésre ítélt. A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a salgótarjáni sortűz során megvalósított, a vád tárgyává tett háborús bűnösök érdemi elbírálásának nincs sem anyagi, sem eljárásjogi akadálya, és e cselekményekre a jelenleg hatályban lévő - az elkövetéskorihoz képest enyhébb büntetőjogi következményeket tartalmazó - Büntető törvénykönyvben meghatározott, több emberen elkövetett emberölés esetére irányadó büntetési tétel alkalmazandó.