A Szovjetunió után: 15 éve alakult meg a Független Államok Közössége
2006. december 8. 11:00
<
Unióból Nemzetközösség
Forradalmat csinált |
A központi hatalom még megkísérelte menteni a menthetőt: 1991 szeptemberének elején a szovjet népi küldöttek rendkívüli kongresszusa jóváhagyta a Szuverén Államok Szövetségének tervezetét (immár a szovjet jelző nélkül). A szovjet birodalmi alapokon történő újjászerveződést azonban épp a legnagyobbak torpedózták meg, az a három szláv állam, amely a Szovjetunió lakosságának háromnegyedét képviselte, ennél is nagyobb arányú gazdasági és katonai súllyal.
Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán államfő és Sztanyiszlav Suskevics fehérorosz parlamenti elnök 1991. december 8-án találkozott a fehéroroszországi Breszt mellett, a Belovezsszkaja Puscsának nevezett vadregényes erdőség közepén, a viszkuli pártrezidencián. Kiindulópontjuk az volt, hogy a 15 tagköztársaság között az új szövetségi szerződésről folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak, a köztársaságoknak a Szovjetunióból való kiválása és független állammá válása reális tény lett. Kimondták, hogy a Szovjetunió nem életképes többé, s kifejezték szándékukat, hogy helyébe egy hármas szövetséget hoznak létre minszki koordinációs központtal. Egyetértettek abban is, hogy bármely volt szovjet köztársaság vagy más állam csatlakozhat a nemzetközösséghez, ha egyetért annak alapelveivel.
Nem kellett két hét, s ez be is következett: december 21-én a kazahsztáni Alma-Atában a baltiak és Grúzia kivételével (később Tbiliszi is tag lett) az összes volt szovjet tagköztársaság csatlakozott a FÁK-hoz, abban a reményben, hátha ez a lazább, konföderatív keret megkönnyíti a posztszovjet lét nehézségeit. A Szovjetuniónak a kegyelemdöfést Mihail Gorbacsov december 25-i bejelentése adta meg, amelyben lemondott szovjet államfői tisztségéről.
(Máté István, MTI-Sajtóadatbank)