Félelmetes hallucinációkat okozott a maja akusztika
2006. december 1. 11:45
Egyes ősi civilizációk épületeik látványa mellett gondosan ügyeltek az azokban átélhető hanghatások szerepére is. Egy új kutatás szerint a maják szokatlan, gyakran pszichedelikus akusztikával fokozták a különleges labdajátékok halálos élményét.
A különleges akusztika egyidős az emberiséggel: már a paleolit kori barlangokban is találtak használatára utaló jeleket. A hanghatások művészetét a mindenki által ismert görög színházépítkezésekkor már mesterien alkalmazták, majd később több helyen - például a londoni Szent Pál székesegyházban - tökélyre fejlesztették. Így tettek a maják is Közép-Amerikában, akik Chichén Itzában labdajátékuk legnagyobb pályáját hátborzongató pontossággal építették meg - mondta el a Discovery News-nak David Lubman, aki hamarosan publikálja kutatásai eredményeit.
Halálos labdajáték az alvilág urával |
A játékosok a maja krónikák szerint eleve hallucinogén drogok hatása alatt vonultak ki a pályára, ahol könyökükkel illetve mellükre erősített terelőlappal kellett egy kőkemény gumilabdát egymás között passzolniuk. A különleges akusztika hátborzongató hatással járt: a falak egy egyszerű labdapattanást is négyszer vertek vissza, és az elhaló visszhang leginkább a csörgőkígyó hangjához hasonlított. A játékosok számára pedig lassan megszűnt a külvilág, és a hallucináció a tökéletességig fokozódott. Így egyáltalán nem tartották képtelenségnek a maják szent könyvének, a Popol Vuh-nak azon fejezetét, amely szerint a labdajáték hangjával akár magát az alvilág urát is felkelthették - magyarázta Lubman.
Végül pedig a teljesen elbódult és kékre-zöldre vert játékosok illetve a hangoktól transzba került közönség körében nem jelentett problémát, ha a vesztes csapat játékosait rituálisan feláldozták - állítja Lubman.