A róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója Uppsala-ban látta meg a napvilágot. 1730-tól 1744-ig az uppsalai egyetem csillagászat-professzora volt, s ő építette 1740-ben az Uppsalai Obszervatóriumot. 1733-ban közzétett egy 316 tételes gyűjteményt azokról a sarkifény-megfigyelésekről, amelyeket ő és tudóstársai végeztek 1716 és 1732 között. Szorgalmazta, hogy a Lappföldön mérjék meg a délkör egy darabját, 1736-ban részt is vett egy e célból indított expedíción. Ezen az úton igazolták Newton elméletét, mely szerint a Föld a sarkok tájékán valamivel lapultabb. 1737-ben tervezte meg a máig is általánosan használt (100 fokos beosztású) hőmérsékletskálát, mely világhírűvé tette nevét. Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Sokat fáradozott a Gergely-naptár bevezetése érdekében. - A XVIII. század Európájának kiemelkedő tudósa volt, főbb műveiben a Nap és Föld távolságának meghatározásáról és a Föld alakjáról értekezett. Fizikával és geofizikával is foglalkozott, a svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta. Szülővárosában hunyt el 1744. április 25-én.