A színművészeti akadémián 1903-ban szerzett oklevelet, pályáját a Magyar Színházban kezdte, majd Miskolcra szerződött. 1905-től a fővárosi színházak szinte mindegyikében fellépett, 1921-22-ben az USA-ban, 1929-ben a bécsi Theater and der Wienben vendégszerepelt. 1941-től a zsidótörvények miatt nem léphetett színpadra, 1945-től a Nemzeti Színház tagja volt. Tánctudása, humora, a maga idején rendkívül újszerű szerepfelfogása, modern beszédtechnikája a legnagyobb művészek közé emelte. Prózai képességei, klasszikus adottságai révén 1945 után is több klasszikus műben aratott sikert: így például A revizor polgármesterként a magyar realista színjátszás magasiskoláját nyújtotta, míg A szabin nők elrablása című vígjátékban régi műfajának legszebb hagyományait fejlesztette tovább Rettegi Fridolin, a ripacs színiigazgató alakjában. 1948-tól színészmesterséget tanított a főiskolán. A Kossuth-díjat 1949-ben kapta. Budapesten hunyt el 1951. szeptember 18-án.