Régészet, mint médiaszenzáció
2006. november 11. 08:00
Szenzációk és hiányosságok
Mi mindent rejt még a föld Jeruzsálemben? A régészeti leletanyag alapján mit ismerünk, illetve mit nem ismerünk a város történetéből?
Ha ezt tudnám, most nem itt ülnék. De a viccet félretéve: önök is beszámoltak róla, hogy jelenleg zajlik Dávid Városának feltárása, ahol az ún. G-körzetben előkerült a királyi palota. Ez az utóbbi évek legnagyobb szenzációja. A Templomhegyet eddig déli és nyugati oldalról `ásták körbe`, ez is eléggé sok érdekességet produkált, de jó lenne a keleti oldalt (a Kidron-völgy felett), illetve az északit is megkutatni. Sajnos ez egyelőre éppúgy lehetetlen (arab terület mindkettő), mint magán a Templomhegyen történő ásatás. Mondanom sem kell, hogy ez utóbbi minden tudós legnagyobb álma. Ugyancsak sok érdekességet hoztak felszínre a Jewish Quarter (az Óváros zsidó negyedének) ásatásai az utóbbi évtizedekben, de `csak` a római és bizánci korszakból.
|
Az Islamic Museum előtt heverő különböző kőemlékek, római, bizánci, arab és keresztes korból  |
Jó lenne végre megtalálni az Első Fal nyomvonalát is, mert ez sok mindent világosabbá tenne Jeruzsálem építészetével kapcsolatban. Ugyancsak kívánatos lenne, ha végre - akár Jeruzsálemben, akár másutt Izrael területén - a késő-bronzkorból vagy a vaskorból (vagyis a honfoglalás vagy az egységes királyság korából) valamilyen ékírásos archívum kerülne elő. Sajnos a kanaáni városokban eleddig nem találtak ilyet, csak szórvány töredékeket. Szintén nagy kihívás a bibliai régészet számára, hogy mindeddig nem került elő Salamonra vonatkozó "külső" (pl. egyiptomi vagy hettita) írásos anyag. "Dávid házát" ugyebár megemlíti a Tel Dan-i felirat, úgyhogy erről tudunk.
A bibliai régészet slágertémái, a jeruzsálemi templom kincsei illetve a kumráni tekercsek esetében mit hozhat még felszínre az ásató régész?
Én is ismerem Dr. Kingsley szenzációsnak beharangozott tézisét. Ami ebből történetileg alátámasztható, már évekkel ezelőtt megírtam a Hetek című lapban (Az elveszett menóra fosztogatói). A többi, azaz hogy Konstantinápolyból Jeruzsálembe, majd onnan Betlehembe került volna a menóra, vagy más templomi kincsek, Kingsley szerint is csak hipotézis. Én mindenesetre erősen kétlem. Szerintem a Titus által elrabolt menóra (valójában a templomi kincsek közül csak ennek a sorsáról tudunk egyet-mást Prokopiosztól) Konstantinápolyban megsemmisült. Egyébként a többi templomi kincsről is tudunk ezt-azt, például a főpap fejvédőjének arany táblája, amelyre a "Szent" szó volt bevésve, a 2-3. században is látható volt a császári palotában, Rómában. A Szentföldről érkező rabbi-küldöttségek rendre beszámoltak róla, hogy látták.
Kumránban újabb tekercs(ek) felbukkanása jelenthetné a szenzációt, ám erre nincs sok esély. Az eddig megtalált 11 barlang mellett számos olyan van, amelyik már az ókorban beomlott, de ezek feltárása iszonyatos költséggel járna, amit senki nem vállal be, mert mi van, ha teljesen feleslegesen tárják fel a helyet, és nem találnak ott semmit. A temető sincs kiásva Kumránban, ez is a jövő feladata még.
A kumranológia legnagyobb adóssága egyébként a régészeti dokumentáció szinte teljes hiánya. Elképesztő, hogy a kutatók a mai napig Roland de Vaux 50-es években készült kézírásos jegyzeteit bogarásszák, ha valamit meg akarnak tudni a telep feltárásáról. Végre ezt is publikálni kellene!
Ha további kérdése van Grüll Tiborhoz, itt felteheti!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
