Tudományos munkásságában Skandinávia archeológiai leleteinek vizsgálódásából indult ki, de később feldolgozta Közép- és Dél-Európa, sőt a Kelet régiségeit is, legalaposabban a bronzkor maradványait. Korszakalkotó fontosságú tipológiai módszere, amellyel az archeológiai leletek relatív kronológiájának megállapítását tette lehetővé. Fő műve az 1900-ban írott, a legrégebbi bronzkori kultúrákról szóló kronológiája.