Olaszországban a három hétig tartó hatalmas esőzések után a katasztrófában különösen érintett volt a Po folyó deltája, Dél-Tirol, valamint az Arno völgye: a legnagyobb pusztulást Toscana központja, a reneszánsz bölcsője, Firenze szenvedte. A város területének 40 százalékát öntötte el a víz, pótolhatatlan műkincsek rongálódtak meg, illetve pusztultak el. Velencében a víz szintje 189 centiméterrel haladta meg az átlagos szintet, ami 1061 óta a legmagasabb vízállás volt.