Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Konferencia a tudományos kertészet hazai szülőatyjáról

2006. október 31. 10:15

Az előadók kertészettörténeti, kert-művészettörténeti, történeti-néprajzi, egyháztörténeti megközelítésből tárgyalják a jezsuita természettudós szerepét és kora jellegzetességeit.

<

Lippay János élete és munkássága

Lippay János Pozsonyban született 1606 november 1-jén. A pozsonyi, majd a bécsi iskolákban tanult, 1624-ben belépett a jezsuita rendbe. Jeles filológiai ismeretei lehetővé tették, hogy a grázi és a bécsi egyetemen keleti nyelveket adjon elő. 1643-ban tért vissza Magyarországra. Először a győri kollégiumot igazgatta, majd a trencséni rendházat vezette. Legidősebb bátyja Lippay György 24 évig esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége volt, megalapította a nagyszombati egyetem jogi fakultását, nevéhez fűződik a XVI. század második felében létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert.

A földön talált csillagos ég

E kerthez kapcsolódik Lippay János életének utolsó, de igen termékeny korszaka. Itt a kert és a kertészet életcéljává vált. A gyakorlati kertészkedés mellett a szakma tudományos, elméleti kérdéseivel is foglalkozott korának megfelelő, sőt sok esetben azokat messze túlhaladó szinten. Ismerte a keleti, görög és római gazdasági írók műveit, de korának szakmai irodalmát is. Jól látta a korszerűtlen gazdálkodás hátrányait. Ezért tartotta szükségesnek olyan gazdasági leíró munkák megírását, amelyek a modernebb, célszerűbb gazdálkodást segíthették. Erre az úttörő munkára vállalkozott Lippay.

Fő műve Posoni kert címmel három kötetben jelent meg. Az első kötet a Virágos kert (Nagyszombat 1664), a második kötet a Veteményes kert (Bécs 1664), a harmadik kötet a Gyümölcsös kert (Bécs 1667). E munkájában a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel. A Posoni kert megírása után a kertészkedést, a kertet, amely mint írja "a földön talált csillagos ég", ami "új életet ad, erőt nyújt, bút, bánatot kerget" sajnos már nem sokáig élvezhette. Bátyja 1666-ban elhunyt, ekkor visszatért Trencsénbe szerzetestársaihoz, ahol rövidesen ő is meghalt.

Szervezők: a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszéke, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszéke és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A konferencia időpontja: 2006. nov. 10. 9 óra
Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Bp. XIV., Vajdahunyadvár)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Konferencia a tudományos kertészet hazai szülőatyjáról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra