Szegényparaszti család leszármazottjaként Sárrétudvariban látta meg a napvilágot. 6 elemit végzett és haláláig napszámos volt. Móricz Zsigmond és fiatal íróbarátai próbáltak segíteni rajta, de nyomorúságos életkörülményeit nem tudták megváltoztatni. Egy cikke miatt kétévi börtönbüntetésre ítélték, de büntetése letöltése előtt a nélkülözések miatt betegségében meghalt. A szegényparasztság költőjeként versei hűen tükrözték maga és sorstársai életét. Leírásainak egyik jellemzője az erőteljes, nyers, tömör realizmus, de az emberségesebb jövőnek szinte profetikus hirdetése is hangot kapott soraiban. Összegyűjtött verseit Veres Péter előszavával 1943-ban adták ki.