Ötvenhatos női sorsok: portrék a forradalom napjaiból
2006. október 20. 11:00
Akik disszidáltak
Lehoczkyné (Lehotayné) Mona Judit harminc éves patológus Újpesten dolgozott, amikor hazafelé menet azt tanácsolja a Sztálin szobor lebontóinak, kapcsolják be a reflektorokat, hogy nehogy baleset történjen. Majd csatlakozik a Corvin köziekhez, a Práter utca vezető orvosaként éjjel-nappal dolgozik. Férjével és egy corvinista csoporttal emigrálnak, később a gyereküket is sikerül kivitetni, az amerikai Buffaloban élnek. A Szabadságharcos Szövetség vezetőségének tagjaként aktívan dolgozik, de orvosként is nagy sikereket ér el, mint törvényszéki szakértő, több amerikai tudományos társaság tagja. 1981-ben hal meg.
Vizi Zsuzsa hatgyermekes erdélyi családból származik, apja zenetanár, anyja kézimunkaüzletet vezet. Pesterzsébeten élnek. Kitűnő érettségije ellenére sem veszik fel az egyetemre, statisztikusként dolgozik. Részt vesz a Sztálin szobor ledöntésében, miközben testvére halálos sebet kap a Rádió ostrománál. Október 31-től a Corvin közben lát el vöröskeresztes szolgálatot, majd titkárnőként dolgozik, részt vesz a december 4-i nőtüntetésen. Ausztriába emigrál, felbontja eljegyzését Pongrátz Gergellyel. Orvosi egyetemre jár, bekapcsolódik a nemzetközi diákszövetség életébe, ahol megismeri Bujdosó Alpárt, akihez feleségül megy. Genfben élnek, majd Ausztriában, szervezi a Magyar Mühely találkozókat, részt vesz a kiadványok előállításában, könyvek Magyarországra és Romániába csempészésében.
Sebestyén Mária 22 éves azon az őszön. Ott van a Sztálin szobor ledöntésénél, a Rádió ostrománál, s bekapcsolódik a sebesültek ápolásába, elsősegélynyújtásba, segít a Ráday utca, Tompa utca, Üllői út környékén harcolóknak. Bejár a Bakáts téri és a Tűzoltó utcai kórházba segíteni az ápolónőknek. Közreműködik a december 4-i és 5-i nőtüntetés szervezésében. 1957 januárjában megkísérli elhagyni az országot, de a határok már le vannak zárva. Letartóztatják, 1958-ban szabadul Kalocsáról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
