85 éve zajlott le a második királypuccs
2006. október 20. 10:15
Nyolcvanöt éve, 1921. október 20-án kísérelte meg immár fegyveres erővel IV. Károly király a magyar trón visszaszerzését, ekkor zajlott le a második királypuccs.
<
A kudarcba fulladt húsvéti puccs
Az első világháború végén összeomlott a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatában lemondott a részvételről a magyar ügyekben és előre elismerte a döntést az új magyarországi államformáról. 1918. november 16-án a királyságot a `független és önálló népköztársaság` váltotta fel, majd 1919. március 21-én deklarálták az augusztus 1-jéig létező Tanácsköztársaság megalakulását.
Károly koronázása |
IV. Károly nem tett le szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyilatkozat formulájában találták meg, amely nem terjedt ki az uralkodói mivoltáról történő lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, amelynek a szabad királyválasztók mellett karlista áramlata is volt, ők kifejezetten "a törvényes király" (azaz Károly) visszatéréstől várták a történelmi revízió megvalósulását. Az utódállamok és az antant nagyhatalmak természetesen ellenezték a Habsburg restaurációt, maga a kormányzó pedig ugyan korábban legitimistának tűnt, de új tisztségében már óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól.
A király visszatér |
Április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le: nem tűrik el a Habsburgok restaurációját, s hamarosan az országon belül is Károllyal szemben lépett fel a hadsereg, a kisgazdapárt és az antant támogatását élvező Horthy. Károly engedett a nyomásnak, április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, ún. húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki kormányfő viszonya, ez utóbbi egy héttel később benyújtotta lemondását.