Ivo Livi néven Monsummano-ban látta meg a napvilágot. Családja 1923-ban a fasizmus elöl menekülve emigrált Franciaországba. Tizenegy éves korától dolgozott, tizenhárom éves korában abba kellett hagynia az iskolát, hogy kenyeret keressen. Dolgozott tésztagyárban, majd fodrászsegédként. Énekesi pályáját amatőrként kezdte az Alcasar mulatóban. A varieté színpadokra Edith Piaf egyengette útját, a második világháború után még sanzonszövegeket is írt neki. Montand fellépett a Folies Bergére-ben és a Moulin Rouge-ban is. Filmen 1945-ben debütált. Drámai és vígjátéki szerepekben egyaránt komoly sikereket aratott (összesen mintegy 70 filmben szerepelt). Nevezetesek voltak politikai pálfordulásai is. Az egykori kommunista előbb az 1956 októberi magyar forradalom leverése miatt távolodott el a mozgalomtól, majd az 1980-as években olyannyira átalakult konzervatívvá, hogy Franciaországban egyesek már párhuzamot vontak közte és Ronald Reagan között. Erre ő így reagált: `Méghogy Ronald Reagan... neki mint színésznek sohasem voltak sikerei. Nálam azonban nem ez a helyzet.` 1980-ban, 13 évvel azután, hogy mint énekes visszavonult, újból meghódította a franciákat dalaival. Barátja, Picasso nézetét vallotta: `Hosszú időre van szükség ahhoz, hogy az ember megfiatalodjék.` Felesége, Simone Signoret, a neves francia színésznő halála után néhány évvel ismét megházasodott és 1989 januárjában, 67 éves korában apa lett. Társa, Carole Amiel akkor 28 éves volt. Híres filmjei: Az éjszaka kapui (1946), A félelem bére (1953), Az éjszaka Margitja (1956), Salemi boszorkányok (1957), Tökéletes bűntény (1965), A Paradicsom... És a Pokol (1986). 1991. november 9-én hunyt el Senlis-ban.