Branyiszkó hőse: 150 éve halt meg Guyon Richárd
2006. október 13. 11:45
<
Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze
1849. március 3-án, amikor a kápolnai csatavesztés után a tiszafüredi táborban zendülés tört ki Dembinszky ellen, Guyon egyedüliként állt a lengyel tábornok mellé. Ezzel persze kihívta Görgey haragját, aki immár fővezérként négy nappal később feloszlatta Guyon hadosztályát. A branyiszkói győzőt Kossuth március 15-én vezérőrnaggyá és a komáromi vár főparancsnokává nevezte ki. Guyon regénybe illő kalandok után, magát az ostromlókon keresztül vágva jutott be az erősségbe, amelyet a felmentő seregek megérkezéséig védelmezett. Mivel azonban itt is ellentétbe került a katonai és polgári vezetéssel, Görgey május végén felmentette tisztségéből.
A sértett Guyon elbocsátását kérte a szolgálatból, de Kossuth rábeszélésére a déli hadseregben szolgált tovább, a bácskai hadtest parancsnokaként. Július 14-én Kishegyesnél megverte Jellasicsot, de a titeli fennsík elleni támadása kudarcba fulladt. Az augusztus 9-i vesztes temesvári csatában Bem sebesülése után rövid időre ő volt az összevont magyar haderők főparancsnoka. Mivel a demoralizált sereget nem sikerült újraszerveznie, augusztus 18-án emigrált.
Már török területen, Vidinben Kossuth altábornaggyá léptette elő. Guyon áttért a muzulmán hitre és Kursid pasa néven török szolgálatba lépett. Damaszkuszban 1850-ben elfojtott egy felkelést, majd a krími háború kitörése után az ázsiai hadszíntérre küldték. 1855-ben Iszmail pasa - azaz Kmety György honvédtábornok - társaságában védte az oroszok ellen a karszi elődöt. A török kormány végül visszahívta, halálát feltehetően intrikák következtében mérgezés okozta 1856. október 11-én Isztambulban. Sírja a Haydarpasa temetőben van, a sírfelirat magyar szövege így szól: Itt nyugszik Guyon Richard gróf török fő-tábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)