1956 volt a kommunizmus első válsága
2006. október 2. 13:15
Az orosz köztudatban a történelmi emlékezetkiesés hajlama mutatkozik, ami fenntartja a `tisztázatlanságot` a kelet-közép-európai országoknak Oroszországhoz mint a Szovjetunió örököséhez fűződő kapcsolataiban - vélték a szentpétervári Szmolnij egyetemen `Budapest 1956, előtte és utána: a kommunizmus első válságának története és emlékezete` címmel, csütörtökön kezdődött nemzetközi konferencia szervezői.
<
|
A barátság jegyében: a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) küldöttsége a Szovjetunióban: látogatás Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen, 1956. július |
Koposzov szorgalmazta a Szovjetunió történelmének elemzését, s egyben morális értékelését is, ami Oroszországban nehezebben megy. "Nekünk tanároknak még jobban meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk a diákokat szabadon és kritikusan gondolkodni a múltról demokratikus ország polgárainként" - ecsetelte a dékán a filmvetítésekkel és kiállítással egybekötött, s a magyar külügyminisztérium és egy amerikai alapítvány által támogatott konferencia célját.
A konferencia nyitóelőadásában egyébként Kende Péter szociológus, az 1956-os forradalom egykori résztvevője kétségbe vonta az uralkodó közvélekedést, amely szerint a szovjet birodalomnak nem volt más választása, mint a magyar lázadás brutális elfojtása. Kende szerint a Nyikita Hruscsov irányította moszkvai vezetőség még a Sztálin utáni felülvizsgálat keretében elvileg rászánhatta volna magát arra, amit Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető lehetőségként fontolgatott: olyan államokra építeni szövetségi rendszerét a nyugati határövezetben, amelyek saját nemzetük részéről valódi támogatást élveznek, s csak külpolitikailag tekintik magukat a Szovjetunió lekötelezettjeinek.
Ebben az esetben a Prágai Tavasz is hamarabb következhetett volna be, s a szovjet engedmények konjunktúrájában a hidegháború vége és a német egyesítés 25-30 évvel megelőzhette volna Gorbacsovot. Így a Szovjetunió gazdaságának még lehettek volna tartalékai, nem a belső összeomlás talaján kellett volna a Nyugattal egyezkednie, s világhatalomként élhette volna túl a XX. századot - játszadozott el a gondolattal Kende.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Palotás László)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
