A szlovák-magyar távolság forrásai
2006. szeptember 15. 12:30
<
Háborútól háborúig
A két világháború közti Csehszlovákia az újonnan létrejött államok legdemokratikusabb alkotmányával rendelkezett, a nemzetiségek által remélt autonómiát, esetleg társnemzeti státust azonban nem biztosította. Az ország etnikailag rendkívül vegyes volt, az 1930-as népszámlálás idején a lakosság 50 százalékát csehek, 14 százalékát szlovákok, 22,5 százalékát németek, és közel öt százalékát magyarok tették ki.
| Akik létrehozták Csehszlovákiát: Masaryk és Benes. Történetírói értékelésükről részletek a Népszabadság Romsics Ignáccal készült interjújában olvashatók. |
A déli területeken élő magyarok a helyzetet mindvégig ideiglenes állapotként fogták fel, és változatlanul Magyarországot tekintették hazájuknak, és a budapesti politikai irányvonalat követték. A földreform során azonban a magyar parasztok helyett cseh- és szlovák telepesek kaptak földeket, és a közigazgatási határokat is úgy rendezték, hogy a magyarok sehol ne lehessenek többségben.
|
Ciano és Ribbentrop aláírja az első bécsi döntést |
A háború után Szlovákia visszakerült a korábbi államalakulatba. 1947-ben a párizsi békeszerződésben területi veszteség is érte Magyarországot: három faluval gazdagodott Csehszlovákia.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
