Hétvégi várkalauz: Sárospatak
2006. szeptember 8. 14:00
Országunk északkeleti sarkában - ahol a Bodrog folyó völgyéig érnek a tokaji bort termő szőlősdombok - alakult ki Sárospatak városa.
A régészeti feltárások szerint a magyarság már a 9. században letelepedett a Bodrog mentén, ahol virágzó települést hozott létre. A korabeli legendák szerint a helyi királyi udvarházban született meg Szent Erzsébet is. 1241-ben a helységet pusztulásba döntötte a tatárjárás, házait IV. Béla hívására hospesek építették újjá. Ugyanekkor emelték az uralkodó parancsára a sátoraljaújhelyi Várhegyen azt a kővárat, amit a korabeli források Patak váraként emlegettek és egészen a 16. század közepéig állt fenn.
Patak városának polgárai az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után Aba Amadé uralma alá kerültek, majd Károly Róbert hozta meg számukra a békésebb időszakot. A jelentős privilégiumok által segített település ismét fejlődésnek indult, lassan meggazdagodó polgársága megépítette a napjainkban is látható gótikus stílusú plébániatemplomot. Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az őt a magyar trónra segítő bárók közül Perényi Miklós szörényi bánnak adományozta, így az új földesúr jelentős anyagi bevételre tett szert a szőlőültetvények és a jelentős forgalmat lebonyolító kompátkelő vámjából. Az 1440-es években a cseh husziták foglalták el, őket csak Hunyadi Mátyás király seregvezére, Rozgonyi Sebestyén lovászmester tudta véres csatában elűzni a környékről.
| |
|
Détshy Mihály rekonstrukciója a belsővárról |
A következő évszázad elején már a Pálóczy főnemesek mondhatták a magukénak, akik közül Antal zempléni főispán a törökkel vívott vesztes mohácsi csatában halt hősi halált. Gazdátlan birtokára a szomszédos földesúr, Perényi Péter abaúji főispán egyben koronaőr tette rá a kezét, aki 1534-ben adott ki utasítást a jelenlegi vár felépítésére. Először a masszív Vörös-torony készült el, amit részben körbefogtak a lakópalota szárnyai, míg kőfallal kerítették a polgárházak egy részét is, de a plébániatemplom is bekerült a külsővár területére. A középkor évszázadaiban lakta még az egri hős fia, Dobó Ferenc úr is, akinek leányát titokban feleségül véve, Balassi Bálint reneszánsz költő is szerette volna embereivel megkaparintani, de a várbeliek kiűzték Patakról.
| |
|
Franz Jaschke festménye 1821-ből |
Leghíresebb földesurai, a Rákócziak 1616-ban jutottak hozzá, amikor I. Rákóczi György nőül vette a birtokos Lorántffy Mihály leányát, Zsuzsannát. Innen számítható a fénykora, a dúsgazdag főnemesi família a pataki épületeket jelentősebb mértékben kibővítette, az akkoriban divatozó reneszánsz formavilág jegyei szerint. Mint a környékbeli vidék legerősebben kiépített várát, ellenséges hadak a 17. század második harmadáig nem háborgatták, csak a Habsburg-ház önkényuralma ellen harcoló kurucok idejében érte el falait a csatazaj. 1670-ben nagyobb császári zsoldos sereg vonult be védőműveibe, mivel ez volt a feltétele, hogy földesura, I. Rákóczi Ferenc elkerülje az összeesküvő társaira már kirótt halálos ítéletet. 1682-től néhány esztendeig Thököly Imre kurucai strázsáltak falai között, majd II. Rákóczi Ferenc felkelőinek zászlaját lengette a vár tornyán a szél.
A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen. Csak az 1960-as években került sor az épület műemlékvédelmi helyreállítására, és ekkor kerültek napfényre az eredeti vár sokszor átépített részletei, melyeket minden évben kiállításokon mutat be a régmúlt időkre kíváncsi látogatóknak a sárospataki Rákóczi Vármúzeum.
Megközelíthetőség
Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
szerkesztőségét!
