A calabriai Stilo-ban látta meg a napvilágot. Fiatalon lépett be a domonkos rendbe, tanulóévei alatt az újplatonisták filozófiai irányzata volt rá nagy hatással. 1588-ban ezért a rendet is el kellett hagynia, ezután sorra járta az itáliai városokat, hirdetve tanait. Személye az inkvicízió figyelmét sem kerülte el, többször elfogták. Dél-Itáliában felkelést készített elő, amelynek fő célja a vagyonközössék, illetve a spanyol uralom felszámolása. Az összeesküvést azonban leleplezték, Campanellát iszonyatosan megkínozták, a máglyahalált csak az őrültség színlelésével kerülte el. A börtönben fejezte be fő művét, A Napállamot. Campanella 27 évet töltött börtönben, 1626-ban VII. Orbán pápa engedte szabadon. 1634-ben újabb összeesküvésbe keveredett, ezért menekülnie kellett. Párizsba ment, ahol Richelieu bíboros bizalmát élvezte. A francia fővárosban hunyt el 1639. május 21-én.