400 éve született Rembrandt

2006. július 14. 11:00

A 17. századi németalföldi képzőművészet csúcspontja

Saskia halálával pályája megtorpant, kevesebb megrendelést kapott. Ebben az új ízlésnek is szerepe volt, amely finoman kidolgozott részleteket várt, míg Rembrandt munkáit lendületes ecsetvonások, aranybarna színek, nagy árnyékok és sötét hátterek jellemzik. Bibliai képein az Újtestamentum történeteit örökítette meg, a Krisztus Emmausban nyugodt méltóságot sugároz. Képein sokszor a társadalom kivetettjei, szegények és öregek, s az amszterdami zsidónegyed lakói jelentek meg, ilyen az Öreg rabbinus is. Portréi közül kiemelkedik az Aranysisakos férfi s a Jan Six amszterdami polgármester. Később visszatért önarcképeihez, amelyekből több mint százat festett, nagy őszinteséggel s önelemzéssel, 1648-as, Budapesten látható önportréján könyvoszlop mögött ül.

Az 1650-es években anyagi helyzete megromlott, Saskia családja beperelte, csődeljárás indult ellene, metszeteinek árát hitelezői kapták. Élettársa, Hendrickje Stoffels (akinek aktját Fürdő asszony és Bethsabe Dávid király levelével című képein örökítette meg) Titus fiával műkereskedést nyitott, de ez sem segített: műgyűjteményét és házát elárverezték. Rembrandt Amszterdam olcsóbb negyedébe költözött, s mind magányosabban élt. Az 1660-as évek elején meghalt Hendrickje, majd 1668-ban elvesztette Titus fiát is, utolsó éveiben lánya, Cornelia gondozta. A festő 1669. október 4-én halt meg Amszterdamban.

Utolsó éveinek műveit mély lélekábrázolás, átszellemült alakok, meleg, lágy színek jellemzik: Jákob megáldja József fiait, A tékozló fiú hazatérése. Titus portréja a fény-árnyék kezelés iskolapéldája, jellemfestő képességére remek példa csoportképe, A posztóscéh elöljárói. Rembrandt 600 festményt, 1400 rajzot, 279 rézkarcot készített.

Rembrandt a 17. századi németalföldi képzőművészet csúcspontja, mesterien élt a fény-árnyék ellentéttel, portréi mély emberismeretről tanúskodnak. Több mint száz önarcképe mellett sok csoportképen is szerepeltette magát, ezeken követhető a törekvő ifjútól a gazdag, tekintélyes férfin át a fáradt, elszegényedett öregig tartó életút. Utolsó időszakát Bródy Sándor dolgozta fel Rembrandt című könyvében, Születésének négyszázadik évfordulójáról világszerte megemlékeznek, Budapesten a Szépművészeti Múzeumban nyílt kiállítás rajzaiból és rézkarcaiból, illetve kortárs magyar művészek Rembrandt-művekre reflektáló alkotásaiból.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

előző oldal 2 / 2

Mitológia, vallás, holland szabadságharc
A 17. századi németalföldi képzőművészet csúcspontja

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?