75 éve rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását
2006. június 14. 13:15
Megújulva, kibővülve
Ettől kezdve évente rendeztek előadásokat, egyre bővülő műsorral és ismert vendégművészek részvételével. 1935-ben a Parasztbecsületet a szerző, Mascagni vezényelte, aki az előadás után megjegyezte: `Szeged egész művészi jövőjét a Dóm térről fogja nyerni`. A szervezés az első években magánkézben volt, csak 1936-tól vette át a város, a művészeti program kialakítására Janovics Jenőt kérve fel, aki egy több műfajú, tömegeket vonzó népszínház alapjait rakta le. 1935-ben Herczeg Ferenc Bizánca, 1936-ban a János vitéz, 1937-ben a Háry János került műsorra. 1938-ban az öthetes program alatt teljes műfaji skála szólalt meg: opera, próza, hangverseny, daljáték. Az utolsó előadások 1939-ben voltak, a háború megszakította a sorozatot. A János vitéz a színpadon
1959-től nyaranta ismét megrendezték a Szabadtéri Játékokat, a Hunyadi László volt a nyitódarab, ám Hont Ferencet - aki a magyar színház és film egyik legnagyobb teoretikusa lett - sem a szervezésbe, sem a műsorpolitika kialakításába nem vonták be. A tribünt a lebontott budapesti Kossuth-híd vasszerkezetéből készítették el, ez évtizedekig egész évben a Dóm téren éktelenkedett, az új, 4000 férőhelyes, szétszedhető nézőtér 1994-ben épült. A szabadtéri játékok éves költségvetése 250 millió forint, egy-egy nyár programját általában egy dráma és több zenés produkció - opera, balett, zenekari hangverseny - alkotja.
Az utóbbi időben helyet kaptak a musicalek és rockoperák is: a Jézus Krisztus szupersztár, az István, a király, a Macskák, A nyomorultak és a Miss Saigon. A Játékokon számos külföldi vendégművész és együttes is szerepelt. 1983-ban jelent meg A Játékok krónikája, 1991-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve, a 75 éves jubileum tiszteletére albumot adnak ki. A kezdetektől mintegy 150 produkciót láthatott a közönség, legtöbbször Az ember tragédiáját, A cigánybárót, az Aidát, a Hunyadi Lászlót, a Háry Jánost, a Turandotot és a János vitézt adták elő, a Magyar Állami Népi Együttes is számos produkciót mutatott be Szegeden.
A Játékok szignálja egy népies műdal egy sora: "Szöged hírös város", amely valószínűleg a 18. század végén keletkezett. Első lejegyzése Erdélyi János Népdalok és mondák című, 1847-es gyűjteményében található, ebben még (Hajdú)Nánás városa szerepel. Talán egy másik dal is hozzájárult a szegedi átvételhez, mely 1892-ben jelent meg a Szegedi Naplóban: "Szeged város, híres város, / Nyáron poros, télen sáros." A dal mai formájában (Kis kutya, nagy kutya...) az 1900-as évek óta ismert.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
