Nagyigmándon született 1873. július 1-jén. 1897-ben a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1898-1899-ben Zichy Jenő harmadik expedíciójának nyelvészeként nagyobb utazást tett Oroszországban és Szibériában, ahol a csuvas, illetve az osztják népet és nyelvet tanulmányozta. Kiadta Reguly Antal osztják (hanti) gyűjteményéből a hősi énekek egy részét - 1905-ben jelent meg az Északi-osztják népköltési gyűjtemény -, és a kiadatlanul maradt többi szöveget is megfejtette. Sokat idézett munkája a Reguly Antal emlékezete. 1909-14-ben a debreceni református főiskolán, 1914-től haláláig a debreceni egyetemen volt a magyar nyelvtudomány és a finnugor összehasonlító nyelvészet tanára. Tevékenységének köszönhetően lett Debrecen évtizedeken át az obi-ugor kutatások egyik fő színtere.