Bush nagyapja lopta el Geronimo koponyáját
2006. június 2. 13:00
Egy közelmúltban előkerült levél újra felelevenítette a vitát az Egyesült Államokban arról, hogy ki tüntette el a legendás indián törzsfőnök fejét.
Geronimo és Prescott Bush
Geronimo a 19. század végén az utolsó apacslázadás vezetője volt. 1886-ban megadta magát, majd bebörtönözték az oklahomai Fort Sillben, ahol később Prescott Bush, a mostani elnök nagyapja teljesített szolgálatot. Szabadulása után Geronimo indián cirkuszokban lépett fel, áttért a keresztény vallásra. Utoljára nyilvánosan Theodor Roosevelt elnöki beiktatásán jelent meg 1905-ben - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Geronimót Fort Sill közelében temették el, de az indiánok már régóta azt állítják, hogy 1918-ben Prescott Bush és néhány bajtársa ellopták főnökük koponyáját és átadták a Yale egyetemen működő titkos társaságnak, a Skull and Bones-nak (Koponya és Csontok). Az indiánok egyik vezetője elmondta, hogy a Bush nagyapa halála után, az 1970-es években a Yale-ről, ismeretlen feladótól kapott egy dossziét, amely igazolta vádjukat. A 80-as években többször találkozott Jonathan Bush-sal, Prescott öccsével, aki, mint az egész Bush-dinasztia, szintén a Yale-re járt, és tagja volt a titkos társaságnak. Az utolsó találkozón felajánlottak neki egy koponyát, cserébe az ügyről való teljes hallgatásért, de az indiánok visszautasították, mondván, a koponya túl kicsi ahhoz, hogy Geronimóé lehessen.
A harc most újult erővel folyik a relikviáért, mivel a kutató talált egy 1918-ban írt levelet, amelyben a Skull and Bones egyik tagja arról értesíti barátját, hogy "Geronimo koponyáját kiszedték sírjából és most biztonságban van nálunk". A levelet az egyetem lapja hozta nyilvánosságra. A történészek vitatják az eset hitelességét. A Fort Sill-i múzeum igazgatója kételkedik abban, hogy Bushék hozzáférhettek a sírhoz, mivel az 1920-ig jelöletlen volt és elborította a bozót. Az apacsok szerint viszont az erődben mindenki tudta, hogy hol van.
A történetet rekonstruáló Wall Street Journal megírta, hogy a 2004-es elnökválasztás idején a média is foglalkozott a titkos társasággal, mert kiderült, hogy John Kerry, az elnök kihívója is tagja volt, ám akkor a Fehér Ház és Jonathan Bush is elzárkózott minden nyilatkozat elől.
A Skull and Bones-t, amelyet "322-es páholynak" is neveznek, 1832-ben alapították. Tagjai koponya előtt fogadnak örök életre szóló titoktartást. Egy írónő, akinek egyszer sikerült a székházukba bebocsátást nyerni, elmondta, hogy tucatnyi csontvázat és koponyát látott a falak mentén. A társaságot az évtizedek során érték olyan vádak, hogy megpróbálták elrabolni amerikai elnökök és külföldi forradalmárok - Pancho Villa, Che Guevara - maradványait. Összejöveteleiken azonban békésen viselkednek, énekelnek, szavalnak, iszogatnak, nem különböznek más egyetemi, "titkosnak" nevezett társaságoktól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
