Elhervadt a kínai száz virág 56 után

2006. május 19. 18:45

Ami az akkori hivatalos kínai álláspontot illeti, afelől semmi kétség. A Zsenmin Zsipao című pártlap 1956. november 5-én szerkesztőségi cikkben közölte: `Ünnepeljük a magyar nép Nagy Győzelmét. Örömteli hír érkezett: a magyar nép (...) a szovjet fegyveres erők támogatásával megbuktatta a reakciós Nagy-kormányt, amely elárulta a magyar népet és a magyar nemzetet.` Magyarország pekingi nagykövetségének egyelőre nincs tudomása arról, hogy a magyar tudósok közül valaki is ki akarná kérni a kutatható dokumentumokat, de még nagyon friss a hír, az esetleges érdeklődők jelentkezése későbbre várható - mondta Mészáros Sándor nagykövet az MTI-nek.

A Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao angol nyelvű internetes oldalán beszámolt arról, hogy a dokumentumok - diplomáciai utasítások, jelentések, beszélgetések szövegei, továbbá távirati jegyzékváltások, feljegyzések - a külügyminisztérium levéltári olvasótermében számítógépen hozzáférhetők.

A kutatók megvizsgálhatják, milyen magatartást tanúsított Kína az 1956-os lengyelországi és magyarországi események után. A Szovjetunióval való szakításig, 1960-ig Kína politikája semmiben sem különbözött a szovjet politikától. Mao Ce-tung 1956 elején hirdette meg a `virágozzék száz virág` politikáját, hogy kiengedje a gőzt: a Szovjetunió Kommunista Párjának 20. kongresszusa után vagyunk. Az 1956-os magyar forradalom után azonban Mao elnök oly mértékű és heves kritikai megjegyzésekkel kényszerült szembesülni Kínában, hogy beindította a revizionizmus elleni harcot, és a száz virág politika helyett utasítást adott a `mérges gyomok irtására`. Mao Ce-tung egyebek között ezért gyűlölte engesztelhetetlenül Joszip Broz Titót és Nagy Imrét.

Az anyagok feloldása azonban nem teljes körű: a korszak titkos anyagainak negyven százaléka továbbra is zárolt marad. A hivatalos kínai lap szerint a pekingi külügyminisztérium hamarosan az 1961 és 1965 közötti diplomáciai okmányok titkosságát is feloldja.

A teljes cikk a Magyar Hírlapban