Vagyontalan hivatalnokcsalád tagjaként Hágában született 1826. december 28-án. 1850-ben Leidenben szerzett teológiai diplomát, de csakhamar az angol és francia romantika és korai realizmus hívéül szegődött. 1851 és 1862 között Haarlemben vallon szertartású református lelkész volt, míg le nem mondott állásáról. 1862-65-ben a liberális szellemű De Gids című folyóirat munkatársaként jelentette meg a holland kultúra provinciális elmaradottságát ostorozó, romantikusan antikapitalista irányzatú publicisztikáját és világirodalmi témájú esszéit, amelyekkel a korszerű eszméknek nyitott teret hazájában. 1868 és 1876 között önkéntes emigránsként Holland-Indonéziában, Batáviában élt. Európába visszatérve Párizsban telepedett le szabadfoglalkozású íróként. Az első `hivatását betöltő hivatásos írója` volt Hollandiának, a korszerű kritikai szemlélet megteremtője, aki végre `belülről nyitott ajtót a nagyvilágra`. Élete végén nagyszabású művelődéstörténeti összefoglalót írt Rembrandt országa (1882-84) címmel.